Márton napot tartottunk mi is.
Imrus tovább remekelt a konyhában, mondtam is, az a 26 év kuktaként, amit velem főzött meghozta a gyümölcsét. Imád enni persze, ez is hozzá tartozik és a fűszerekkel szerintem a férfiak merészebbek. Bátrabban kipróbálnak meredekebbnek tűnő dolgokat , igaz ehhez az is hozzájárul , ha ők főznek akkor csak főznek. Mentség ez asszonytársaknak, nekem , de így van, mert ugye nekünk közbe megy a mosógép, a gyerek tanul, a porszívóval is táncra kellene perdülni. Bár én szeretek kísérletezni, de sokszor megyek a tutira inkább, és a régi jól bevált recepthez nyúlok. Na nem ragozom ma felséges ebédet kaptunk. A segédmunkát most én végeztem, de jó is kuktáskodni csak. Hangsúly a kuktán, mert ugye az nem szól bele, utasításokat végrehajt csak. :))
A káposztát már megfőztem én, no de a többi hát a többi finomságot az én Drágám főzte.
Sült liba combot ettünk, libamájjal töltött almával és kakukkfüves burgonyával, lila káposztával.
Ezt az adagot nem is bírtuk megenni, így is degeszre ettük magunkat.
Mindenki hódolhatott a passziójának, ő főzött , én varrhattam kedvemre.Köszönöm!!!!
3 megjegyzés:
Hú, nagyon jól néz ki. Látszik rajta, hogy finom.
Egyébként tényleg így van, mi nem csak főzünk......
Olyan finom puha volt! Anyukám kicsit aggódott, mert nehéz libát sütni, hogy nehogy kiszárítsa. De ez annyira jó lett, csak superlativusokban tudok róla beszélni!
Újra megfőzött engem! :)
Akkor a következő Márton napig nem fogtok éhezni! Én csak egy kis libamáj konzervet tudtam venni, már semmi más liba nem volt a tescoban mire odaértem. Fincsi lehetett!
Megjegyzés küldése