Tavaszra hangolódom

Tavaszi díszeket kezdek készíteni.  5 méter zsinórból varrtam ezt a zsinórtálat .

 Boldog születésnapot Baba néni!

A takaró, amelyiket a legboldogabb nagymamaként varrtam

 Idén életem egyik  legszebb szülinapi ajándéka az volt, hogy Julcsi és Tibi bejelentették "kisbabát várnak. "

 "Úristen, anyuka lesz a lányom!" Amikor felocsúdtunk a meglepetésből kislányom nevetve mondta: "Most már varrhatsz az unokádnak takarót."

Micsoda érzés kimondani UNOKA.  Sok boldog együtt eltöltött idő volt a babavárás alatt. Több vizsgálatra mentünk együtt. Rengeteget beszélgettünk ő készült az anyaságra , én aggódtam anyaként érte és boldogan készültem a nagymamaságra..

Na , de visszatérve a takaróra , együtt terveztük meg az egészet. Julcsim kitalálta a színeket. A DUMBO-s anyagokat meglátva tudtuk azonnal , ez az!

2021.november 8,-án megszületett ő , a mi kis szemünk fénye Csenge. A takaróba amikor betekertem és rám nézett most is mosolyt egyben könnyeket csal  még  most  is a szemembe. 

 

Ez a párna most kicsit más

 Hát eljött a pillanat, a búcsú! 

Ilonka néni lányához költözik , anyukámmal barátságuk jeléül egy párnával leptük meg.

Könnyezve öleltük meg egymást amikor átadtuk neki, de remélem, ha ránéz eszébe jutunk róla!

“ A nagy szavak nem érnek semmit,

Elszállnak mint az őszi szél, 

De a szeretet, ha tiszta szívből fakad,

Elkíséri az embert amíg él.”

                                      József Attila

Andi varrószobája No’2

Egy gyors döntésből született meg ez a varrós szoba. 

A tetőtérben van nekem egy csoda klassz nagy szobám, de mivel ketten vagyunk már legtöbbször itthon Imrusnak volt egy ötlete, hogy költöztessük le egy részét ide. Ez először jó ötlet volt, de hamar rá kellett jönnünk, hogy amit folyamatosan lehozom, mert szükségem van rá nem fér el egy szekrény tetején. Ekkor jött az újabb ötlet, hogy vegyünk rá egy IKEAs polcot, amit majd tovább tuningolhatok fiókkal, dobozokkal. Na szerda este megrendeltem, szombatra már ki is szállították. Este Imrus a szakértőivel együtt Dió és Zseton már össze is szerelte. 

Már birtokba is vettem! 

Ilyen lett az új varrókuckóm, egy panoráma képet sikerült csinálnom róla.

Egy mobilwinchester titkai

Egy régebbi mobil winchesteremet találtam meg.
A könyvek között volt a varrós szobámban. Sok kép van rajta, mert ezeket egy régebbi számítógépről (ami elromlott ) mentettem át.
Nagyon megörültem a képeknek. Ezt a blokkot Tatabányára vittem egy táborba, 2009. 07.16.-án varrtam.
 A levegő volt a téma. A képeket összeállították egy könyvnek.
Itt látható a blokkom:

COVID 19 járvány- maszkok

Amikor elkezdődött nálunk is a járvány terjedése egyre  többet kezdtem foglalkozni, hogy hogyan is tudnám védeni magunkat. 

Először a kötős maszkokat kezdtem el varrni.
 Kapott a család , barátok, beteg kedves ismerőseim.  3 rétegben varrtam , drótot tettem az orrnyereghez , betéttel bővíthetőek voltak.

 Aztán fazont is változtattam, ezekből is jutott mindenkinek , aki kért tőlem. 
Az elsőt Imrusnak varrtam. Nálunk ő vállalta a boltba járást, így őt kellett védeni először is.

Aztán sorozatgyártásba kezdtem. Sokunknak kellett, mert maszkot nem lehetett kapni. Most így utólag szinte érthetetlen, hogy nem tört ki a pánik az embereken. 

 A  következő szériát a kollégáimnak varrtam, mert nálunk a cégnél munka közben kötelezővé tették a védelmünk érdekében. Mindenkinek igyekeztem vinni.
 Jól esett látni a hálát a szemükben amikor oda adtam. 
“Ez az ajándék nektek, hogy vigyázzatok magatokra és én se legyek beteg.”

)

Aztán már géppel szabtam, mert az ollóval nem győztem.Legjobb nehezék a kertünkből behozott kézre álló kavics.

Újabb nehézség adódott elfogyott a gumi, de ez is megoldódott. Lett újabb és tovább varrtam, mert mindig volt akinek nem volt maszkja. Ez nagyon jó kis puha , igazi maszkban való gumi volt.

Sokat varrtam,  sok félét, mintásakat, pöttyöseket, cicásat. Ha játék lett volna talán még élveztem volna is, de így ez egy olyan emlék marad amit nem szeretnék újra átélni.

Remélem nem lesz többé rá szükség, 

mert kívánom, 

hogy a virológusok mielőbb megtalálják a védőoltást!

Dió

Bemutatom a kiskutyámat, DIÓ-t. 
Mióta elköltöztek Julcsiék , nagyon éreztem a kutyahiányát. Füge is velük ment és csak hétvégenként találkoztunk. Aztán egy vasárnapi este mindent megváltoztatott. Erika, felajánlotta a kiskutyákat szerető gazdikat keresve, mert az anyakutyának elfogyott a teje. Sokan jelentkeztünk , nagyon sokan. Álmomban sem gondoltam, hogy engem választ, de mégis megtörtént.   Szabadságom második napján elmehettem Dióért. Még most is felfoghatatlan, hogy  Erika engem választott sok jelentkező közül gazdájának ennek a kis csöppségnek. A kutyamama már nem tudta etetni őket, így elhozhattuk a kis drágát. Már névvel mentünk, amit a Gáborék és Julcsiék javasoltak.  DIÓ volt az azonosság a javaslataik között. Így emellett döntöttem, mert nagyon tetszett nekem is.Amikor Erikának meséltem, hogy mi már névvel érkeztünk, először ő lúdbőrözött, aztán én amikor mondtam, hogy mit választottunk. 
Az apakutyus neve is Dió mondta. Egyszerűen hihetetlen,   egymásra borultunk tényleg az örömtől,  mert a mi kis Diónk volt ráadásul a kiskölykök között a kedvence. 
Itt is nagyon köszönöm Erika, igyekszem nagyon jó gazdája lenni Diónak! 

Megnyugodtam, tetszik ahol vagyok. 

Alszom is, mert pici vagyok még.

Lukrécia és Szerénke

Hamarosan indulunk. 

A legfiatalabb 80 éves

Tegnap ünnepeltük, de ma van anyukám születésnapja! 80!

 Nagyon jó volt így együtt lenni!

Isten éltessen anyukám!   

még nagyon sokáig szeretnélek köszönteni!

Julcsimé is kész lett

Elkészült a második babzsák-fotel is.

Julcsim is nagyon örült neki.

Babzsákfotel

Ezüstvölgy beszámoló is lesz, de most ennek nagyon örülök, 

hogy elkészültem. 

..., mert végre megvarrtam, mondják a gyerekeim. És igen húztam halasztottam, ma a lakást ugyan felrobbantottam, mert lent szabtam a nappaliban, de megérte. Gáboré teljesen kész van, Julién még van varrni való, de holnap befejezem azt is. Az udvaron töltöttem bele a tömőanyagot. Szerencsére kaptam erről instrukciókat a barátnőimtől. Szóval tádámmmm kész! 

Minden út Ezüstvölgybe visz

Reggel indulás!

                                                                                                                        fotó: pinterest

Készülődés a nagy utazásra az örök farmerrel.

Az úgy volt, hogy elkezdtem keresni mit is csomagolok majd be a bőröndbe. Aztán rájöttem, hogy kellene egy mellény nekem.
Irány a Rőfös, és innen kezdődött az örömvarrás. Igaz előtte még beavattam az anyagot és utána szabtam. Mivel a mintás sztreccs, így  a belsejébe pamutvásznat varrtam. Jobb lett a tartása is ettől.

Egy gomb híján el is készült, de  az is felkerül rá. Elgurult vagy elveszett  a kis disznó, de nem vette el a jó kedvem, mert tulajdonképpen már készen van, hordható. 
Holnap irány újra a Rőfös! 

No és a lényeg, hogy imádom a farmert!  

Kádártán Évi és én

Egy új dolog történt velünk ketten állítottunk ki Kádártán a Faluházban , ez volt a mi első közös kiállításunk. 
 Sokan eljöttek, hogy velünk örüljenek.

Ez a kiállítás a mi barátságunk története is , hiszen sok együtt  varrás eredményei kerültek fel a Kádártai Faluház falaira.

A megnyitó előtt már izgatottan vártuk vendégeinket.

A Ketten című képünk adta az alapot, ha ránézek erre a képre ma is öröm és nagyon sok kellemes perc jut eszembe róla. Ahogy készült , a jászberényi utazásunk, az eszperente szöveg amit Évi szedett versbe. Itt a megnyitón újra olvasva is nagy sikert aratott.

Anett a Faluház vezetője kis ismertetővel konferálta fel Miklós Judit megnyitóját. 

 Judit , együtt és külön-külön  is részletesen elemezte munkáinkat.
Nagyon gondosan készült a megnyitóra már a felrakáskor eljött, hogy benyomásait a beszédében is kifejezze. 

Végül felkért bennünket, hogy az őáltala kedvelt egy-egy munkánkról beszéljünk egy pár mondatban. 
Évinek a Házikós takaróját választotta

Barátnőm mesélt a takaróról, a  sok dilemmáról, hogy hogyan is varrja össze az ajándékba varrt blokkokat. Majd  végül az ötlet, hogy minden ház egy mesterség legyen teljessé tette a takaróját.

 Ja és ebben a takaróban én vagyok a "foltotvarró" . 

Nekem a Kék country-t választotta Judit. 

Elmondása szerint ez már 2009-ben a  csoport kiállításunk óta nagy kedvence. Imrémnek is az egyik favoritja. és nemcsak azért mert az ingei benne vannak. Itt kezdtem el annak idején anyagot festeni. Ennek a faliképnek az alapját jelentő blokkokat Évivel együtt rajzoltuk és a csoportunk is elkészítette különböző összeállításban. Ez volt a 2009.-ben a nagy nyári házi feladat.  Sokáig variáltam milyen színekből is varrjam, míg végül döntöttem, A kék! a nyerő. Ez a szín volt az alapgondolat és az, hogy minden blokkban egy kis piros van. Innen már csak varrni és varrni kellett.

A Veszprém TV is érdekesnek találta kiállításunkat . Remegett a lábunk miközben nyilatkoztunk, mert nem tudtunk jöttükről. Megtisztelő volt, hogy ott voltak.

A felvétel itt megnézhető, a 8:16-tól szól rólunk a híradás. 

Az eszperente mondóka most is nagy sikert aratott. Évi lepett meg vele annak idején és együtt olvastuk fel a 2009-es kiállítás megnyitón is. 

Most is így történt. A szöveg , amely a kerek faliképünk elkészüléséről szól:

 Andi:   - Gyere, Te kedves el Herendre e tettre: legyen egyengetve egybe egy remek e nemes versenyre! 

 Éva:    - Ej, egyebet ne tegyek? 

 Andi:   - De: eszedet egyre tekergesd, egyben tervezgess! 

Éva:    Erre elteltek ezer meg ezer percek, sercegett eme elme. 

            Elcsettegtem Herendre, repesve, repdesve ezer tervvel.

- Ezeket edzette eszem, lelkem, ecsetem! 

Andi:   - Ezt…? Ezt…? Ezt…?! Ezt nevezem! Ez legyen e remek feledhetetlen veleje! 

           Gyere, kezd el velem!

Éva:    S vettek rendbe egyre s egyre elemeket erre, s erre; ezek elegyedve, egyengetve, egybe szerkesztgetve, kezeket egyszerre emelgetve: ez lett e remek veleje. Ezt elemezgesse szemed, kedves sereg!

- De lehet-e ezt egyre erre tekergetni eme elemekkel? Ej, elment az eszem, ebbe belekezdtem!

Andi:   - Nem, nem, nem lehet emerre, de ne legyen kedved szegett, Te szente lelkem! Mert kerevetre heveredve eszembe esett: legyen e remek erre-erre, fel s le: kerek!

Éva:    - Kerek…? Egyenes egyedek elegye kerek…???

Andi:   - Kerek! Gyere! Erre emeld szemed: kezemben eme eleve elengedhetetlen elem, mellyel egyszerre lesz eme remek kerek!

Éva:    - Ej, egyelek meg: ez kerek!

Andi:   - S ennek teteje: erre repkedjen eme ezer nemes lepke!

Éva:    - Legyen! Legyen!

Andi:   S legyeskedett lepke erre, erre, s emerre, ezzel lett kerek e remek. Egyet kellette efelett elegyengetni, de nem kellet ezer meg ezer perc erre, egyre kerekedett neve e remeknek: „KETTEN”!! (a nevet együtt mondjuk)

és néhány kép a megnyitóról:

 Elmentek a vendégek. Örömmel nézegettük a megnyitóra kapott ajándékokat Mártitól a gyűszűt, Anettől a bögrét és a szép sárga rózsát Rosszkától. 

és Katinkkal  is készült egy fotó. 

Csoda szép esténk volt! Köszönjük mindenkinek aki velünk volt!