Kádártán Évi és én

Egy új dolog történt velünk ketten állítottunk ki Kádártán a Faluházban , ez volt a mi első közös kiállításunk. 
 Sokan eljöttek, hogy velünk örüljenek.

Ez a kiállítás a mi barátságunk története is , hiszen sok együtt  varrás eredményei kerültek fel a Kádártai Faluház falaira.

A megnyitó előtt már izgatottan vártuk vendégeinket.

A Ketten című képünk adta az alapot, ha ránézek erre a képre ma is öröm és nagyon sok kellemes perc jut eszembe róla. Ahogy készült , a jászberényi utazásunk, az eszperente szöveg amit Évi szedett versbe. Itt a megnyitón újra olvasva is nagy sikert aratott.

Anett a Faluház vezetője kis ismertetővel konferálta fel Miklós Judit megnyitóját. 

 Judit , együtt és külön-külön  is részletesen elemezte munkáinkat.
Nagyon gondosan készült a megnyitóra már a felrakáskor eljött, hogy benyomásait a beszédében is kifejezze. 

Végül felkért bennünket, hogy az őáltala kedvelt egy-egy munkánkról beszéljünk egy pár mondatban. 
Évinek a Házikós takaróját választotta

Barátnőm mesélt a takaróról, a  sok dilemmáról, hogy hogyan is varrja össze az ajándékba varrt blokkokat. Majd  végül az ötlet, hogy minden ház egy mesterség legyen teljessé tette a takaróját.

 Ja és ebben a takaróban én vagyok a "foltotvarró" . 

Nekem a Kék country-t választotta Judit. 

Elmondása szerint ez már 2009-ben a  csoport kiállításunk óta nagy kedvence. Imrémnek is az egyik favoritja. és nemcsak azért mert az ingei benne vannak. Itt kezdtem el annak idején anyagot festeni. Ennek a faliképnek az alapját jelentő blokkokat Évivel együtt rajzoltuk és a csoportunk is elkészítette különböző összeállításban. Ez volt a 2009.-ben a nagy nyári házi feladat.  Sokáig variáltam milyen színekből is varrjam, míg végül döntöttem, A kék! a nyerő. Ez a szín volt az alapgondolat és az, hogy minden blokkban egy kis piros van. Innen már csak varrni és varrni kellett.

A Veszprém TV is érdekesnek találta kiállításunkat . Remegett a lábunk miközben nyilatkoztunk, mert nem tudtunk jöttükről. Megtisztelő volt, hogy ott voltak.

A felvétel itt megnézhető, a 8:16-tól szól rólunk a híradás. 

Az eszperente mondóka most is nagy sikert aratott. Évi lepett meg vele annak idején és együtt olvastuk fel a 2009-es kiállítás megnyitón is. 

Most is így történt. A szöveg , amely a kerek faliképünk elkészüléséről szól:

 Andi:   - Gyere, Te kedves el Herendre e tettre: legyen egyengetve egybe egy remek e nemes versenyre! 

 Éva:    - Ej, egyebet ne tegyek? 

 Andi:   - De: eszedet egyre tekergesd, egyben tervezgess! 

Éva:    Erre elteltek ezer meg ezer percek, sercegett eme elme. 

            Elcsettegtem Herendre, repesve, repdesve ezer tervvel.

- Ezeket edzette eszem, lelkem, ecsetem! 

Andi:   - Ezt…? Ezt…? Ezt…?! Ezt nevezem! Ez legyen e remek feledhetetlen veleje! 

           Gyere, kezd el velem!

Éva:    S vettek rendbe egyre s egyre elemeket erre, s erre; ezek elegyedve, egyengetve, egybe szerkesztgetve, kezeket egyszerre emelgetve: ez lett e remek veleje. Ezt elemezgesse szemed, kedves sereg!

- De lehet-e ezt egyre erre tekergetni eme elemekkel? Ej, elment az eszem, ebbe belekezdtem!

Andi:   - Nem, nem, nem lehet emerre, de ne legyen kedved szegett, Te szente lelkem! Mert kerevetre heveredve eszembe esett: legyen e remek erre-erre, fel s le: kerek!

Éva:    - Kerek…? Egyenes egyedek elegye kerek…???

Andi:   - Kerek! Gyere! Erre emeld szemed: kezemben eme eleve elengedhetetlen elem, mellyel egyszerre lesz eme remek kerek!

Éva:    - Ej, egyelek meg: ez kerek!

Andi:   - S ennek teteje: erre repkedjen eme ezer nemes lepke!

Éva:    - Legyen! Legyen!

Andi:   S legyeskedett lepke erre, erre, s emerre, ezzel lett kerek e remek. Egyet kellette efelett elegyengetni, de nem kellet ezer meg ezer perc erre, egyre kerekedett neve e remeknek: „KETTEN”!! (a nevet együtt mondjuk)

és néhány kép a megnyitóról:

 Elmentek a vendégek. Örömmel nézegettük a megnyitóra kapott ajándékokat Mártitól a gyűszűt, Anettől a bögrét és a szép sárga rózsát Rosszkától. 

és Katinkkal  is készült egy fotó. 

Csoda szép esténk volt! Köszönjük mindenkinek aki velünk volt!