2009. december 10., csütörtök

Csoportom kiállítása

December 8.-án nyílt meg a kiállításunk Veszprémben. Sokan megtiszteltek bennünket és eljöttek megnézni mit is varrtunk.
Nagy örömömre sokan megvarrtuk a csoportban a nyárra kitalált feladatot.
Még Tatabányán láttuk ezt az ötletet, és kedvet kapva mi is össze hoztuk a csoportot erre a játékra. A hét blokkot kiosztottuk és mindenki saját kedve szerint fejezhette be. Jó volt így egy csokorban látni az elkészült munkákat. Nagy kihívás volt ez mindannyiunknak.
Származási hely: Foltvirágok kiállítás 2009.12.08

Ági hazahozta a vándorkiállításról a mi kiállításunkra az Évivel varrt közös munkánkat, így azt is megmutathattuk. Augusztusban láttuk mi is utoljára, olyan jó volt újra látni. :)
Származási hely: Foltvirágok kiállítás 2009.12.08


A tombolára és az ajándéknak varrt kis apróságaimnak úgy láttam örültek. Ez is jó érzéssel töltött el.
A dicsérő szavak amit kaptunk azt hiszem sokunknak adnak továbbra is újabb lendületet.


Foltvirágok kiállítás 2009.12.08
A kiállítás itt a linken megnézhető a képtáramban: https://picasaweb.google.com/106383679784039033326/FoltviragokKiallitas20091208?authuser=0&feat=directlink

2009. november 1., vasárnap

Emlékezzünk!




A mai nap az emlékezésé. Szeretem a gyertyákat, de Mindenszentek napján valahogy más érzést vált ki belőlem. Felelevenednek azok a szeretteim és ismerőseim akik már nincsenek itt velem. Nagyon rossz érzés, hogy egyre többen vannak.....

2009. október 30., péntek

Hallowen dísz a mi ajtónknál is

Nem szoktam boszikat és denevéreket, ill. fekete macskákkal díszíteni, eddig ellenálltam ennek az ünnepnek. A Praktikában viszont nagyon megtetszett az ötlet. János bácsitól kunyeráltam tököt, és már vághattuk is ki a gumilapokból a figurákat. Az ajtóra kitettük Grün Hidát is.

Az ablakba is ültettem ládába Ericát, és oda két macsekot tettünk.
Közben persze elkészült a Katicám is, azt hiszem nagyon jó lesz kicsi lánykáknak ajándéknak. Legközelebb megpróbálom pikk-pakk zárral is.

Ja és családunk két kis genszterrel gyarapodott.Befogadtuk őket, mert az anyukájukat a házuk előtt ütötte el egy autó. A kutyáink már kezdik őket elfogadni, bár a puliban nem igazán bízok egyenlőre még. Viszont Morzsink, mint egy egérszimulátor vesz részt a nevelésben. Igaz nagyobb, mint egy egér viszont a propelleres farokmozgatásával igen jó fejlesztőnek bizonyul Pankának és Khatynek. Igaz már valószínűsíthető, hogy fiúk, de most már mindegy.

2009. szeptember 7., hétfő

Szemüvegtok egy kamaszfiúnak

Sokat gondolkoztam miben is viszi magával a fiam a szemüvegét a nagy utazására , Londonba.
16 éves kamaszfiú a drágám és mostanában néha inkább indiánnévként a Kaktusz nevet viseli. Bár már újra kezdjük látni mostanában az ő igazi, szelidebb arcát is, alakul a gyermek velünk együtt.
Itthon csak az éjjeli szekrényén tartja, csak akkor van rá szüksége amikor a lencsét kiveszi a szeméből. Híú macskafiú mostanában, és amit ajánlottunk kemény tokot azt pl. mamásnak titulálta. Szóval én mondjuk nem értem miért is nem mindegy miben van a szemüveg estig, de most hogy megvarrtam a tokot és tetszik is neki, DEHOGY MINDEGY!
Az anyagot még Fehérváron vettem a LUXUSOS lányoktól. Igaz akkor Júliámra gondoltam, de szerencsére maradt még neki is. Gáborom imádja a narancssárgát , a feketét is így minden adott volt.
Nagy öröm volt az is , hogy nálunk Veszprémben nem igazán lehet kelléket kapni, azonban ehhez még narancssárga tépőzárat is kaptam.
Szóval minden összejött, és hurrá tetszik neki!


2009. szeptember 3., csütörtök

Az én városom (Tatabánya tábor 1.)

Készen lettem én is az én városommal.



A táborba amikor készültünk már nagyon vártam ezt a technikát. Karen Eckmeier Happy Villages könyve alapján tanított bennünket Andi. Edit és a csoportjuk munkáit már a közösvarráson a kiállításon is csodálattal néztem. Mindketten mielőtt nekiálltunk volna a képnek sok jó tanáccsal láttak el bennünket,nehogy mi is belecsússzunk ugyanazokba a hibákba.
Előkészületek azért voltak rendesen , mert neki álltam festeni, hiszen sok féle anyag kellett hozzá. Család fejét ingatva járt kelt, hogy már a fürdőben is állandóan én vagyok a rongyaimmal. A végén már hozzá edződve figyelték a folyó vizet a kádban, teregettek és néha össze is szedték a megszáradt molinóimat. Megérte, sok dícséretet zsebeltem be tőlük, imádom őket morognak, de a végén mindig velem örülnek. Hát ezekből az anyagokból és persze mintásakat is vittem kezdtem bele az én városomba.


Bevallom a tatabányai táborban azon a délutánon amikor tanították voltak pillanataim amikor azt gondoltam, na ezt nem nekem találták ki . Évivel ezt mi AV funkciónak hívjuk, azaz éppen alkotói válságban szenvedtem.De ahogy öltöztettük fel a sablon segítségével kivágott házfalakat, egyre élvezetesebb lett. Az izgalom akkor fokozódott amikor a tűzésének áltam neki. Minden a helyén marad, nem mozdul el a tűzéskor?-aggodalmaskodtam , és valóban nem volt probléma.
Az égboltnál monofilszállal tűztem, a házaknál színátmenetes cérnával.
A táborban is nagyon tetszett, hogy mennyire más és más hangulatú lett egy-egy kép csak a színek miatt, vagy a tetőkkel lehetett nagyon jól alakítani a látványt. Ez az a technika aminél még véletlenül sem lehet ugyanazt mégegyszer megcsinálni.
Biztosan készítek még ilyen képet. (folyt.köv.)

2009. augusztus 9., vasárnap

Pályáztunk

Igen, kipróbáltuk magunkat. A többes szám azért van, mert Évával közösen varrtunk.
Az ötlet tőlem indult, ugyanis én olvastam a Céh honlapján a kiírást. Évát amikor megkérdeztem mit szólna ahhoz , ha mi ketten varrnánk hiszen a címről nekem ő jutott az eszembe. Meglepődött és azt hiszem nagyon megörült annak, hogy vele szeretnék varrni. A csoportunkban amikor elmondtuk mire is készülünk nagyon bíztattak bennünket.
Ezek után neki vágtunk a tervezésnek.
Sokat gondolkodtunk amíg a végső formát kitaláltuk, hiszen a pályázatcímét ( Foltbarátság határok nélkül) komolyan véve próbáltuk a 100X100 cm-be belesűríteni . Amíg a tervezgetés ment, már akkor sok mindenben megéreztük mennyire egy rugóra jár az agyunk. Az anyagokat együtt választottuk ki a meglevő anyagainkból.Megnehezítette a munkát, hogy két megadott anyagot bele kellett tenni . Próbáltunk több féle technikát alkalmazni .
Az együtt eltöltött szombat, és a végén a vasárnap délutánok nagyon közel hoztak bennünket egymáshoz. Megismertük egymást, a családjainkat, és a varrás közben a mi barátságunk is egyre szorosabbra fűzödött.
Elkezdtük varrni. Minden alkalomra megterveztük meddig is kell eljutnunk, hogy befejezzük. Ez azért volt fontos nekünk mert így mindig akkor varrtunk rajta valamit amikor együtt voltunk. Minden részletet felosztva öltögettük össze.
A kép címe "Ketten" lett próbáltunk ezzel a középső részbe varrt kis történetre utalni illetve saját magunkra.





A pályázat leadási határideje 2009. május 31. volt. A rendszeres találkozások a hétvégéken nagyon hiányoztak mindkettőnknek, amikor a kész munkánkat feladtuk Jászberénybe. Nagyon jó érzés volt, hogy a családjaink mennyire támogattak bennünket, kritikában és ötletben is számíthattunk rájuk.
Együtt mentünk táborba is Tatabányára , de erről a másik táborozásommal ami Tihanyban volt később írok.
Tegnap eljött az eredményhírdetés napja. Reggel útra keltünk és Jászberénybe utaztunk.
Ágnes szeretettel üdvözölt minket és mondta regisztrálás után nézzük meg a pályazatra beérkezett műveket. Csodálatos kiállítás fogadott minket. Szebbnél szebb munkákat nézhettünk meg. Nagyon jó érzéssel töltött el mindkettőnket, hogy a mi képünk is ott van a falon. Jó volt újra látni és visszagondolni amikor varrogattuk.

Az eredményhírdetéskor ugyan nem a mi nevünket mondták ki, de az hogy megvarrtuk és megmutathatjuk a quiltünket ennyi szép alkotás között mégis csak mi is a győztesek között érezhetjük magunkat.
Egy közös gondolat összehozott minket, ami nagyon fontos a BARÁTSÁG.

Gratulálok a nyerteseknek és a többi részvevőnek is!

Naomi szívből gratulálok Neked is, sajnálom hogy nem találkozhattunk személyesen!

Végig próbáltam fényképezni itt megnézhetitek ahogy alakult hétről hétre, és a kiállítást is:



2009. június 27., szombat

Levendulaszüret



A héten délutánonként neki akartam állni a levenduláim illatos virágainak a levágásának, de az idő mindig megakadályozott.
Ma délelőtt is rohamban levágtam a virágait kis ültetvényemnek. Maradt még, de az idő igen csak esőre hajlott, aztán nálunk nem is esett.



Most már itt száradnak az ajtóm fölött. Jó lesz velük megtömni majd egy pár babát, vagy illatpárnácskát. Majd meglátjuk mi is lesz belőlük.

2009. június 21., vasárnap

Május és június

Régen írtam , de igen jó napok vannak mögöttem.
Tihanyban eltöltött remek hétvégén megint sok élménnyel és még remekebb ötletekkel tértem haza. (A képeket mellékelem a képtáramba, de most látom csak, hogy nem töltöttem fel őket. Pótolom majd!) A gyors technikákat amit tanultam biztosan sokszor tudom még használni. A táska és a neszeszer pedig mindig jó kis darab egy foltvarrónak. Nagy örömöt okozott, hogy a tőlem távol lakó foltos barátnőkkel itt újra találkozhattam, és igazi csemegéket mutattutak esténként nekem. Igaz ilyenkor annyira rövidnek tűnik az idő és nem tudjuk igazán kibeszélni magunkat. Bár azt hiszem ez a társaság az, ahol állandóan folyik a szó, és varrnak az ujjak.
Itthon a kertben is sokat kellett dolgoznunk, mert megtámadta az évelőágyunkat a tarackbúza nevű gaz , ami gyom- és gyógynövény. Hát ebből én csak a rosszat tapasztaltam mert olyan erős a gyökérzete, hogy utána a kezemet kellett ápolnom mert megerőltettem. Rám nem igazán hatott, mint gyógyító, viszont amikor nyílni kezdenek a virágaim mindenért kárpótolnak.
Közben beállított a barátnőm egy nagy zsák bodza virággal. Hát ezt sem szabad kidobni, ha már túrázni sem kellett érte. Nekiálltam ennek is. Bodzaszörp és szárítva teának raktam el.
Csoportba is jártunk ahol az origami virágokat és gyors technikákat tanultunk, és Évivel egy másik munkát is befejeztünk ami határidős volt, de erről majd később írok.
És jött az eper szezon, a szokásos eperdzsem is elkészült. 16 üveg várja, hogy télen a tavasz ízeit újra élvezhessük.
Pápáról kaptam először egy email, majd egy telefont, hogy kiállítanánk-e a csoporttársammal Boa Zsuzsával a pápai HEMO-ban a babáinkat, figuráinkat. Megilletődve igent mondtunk, mert nagy megtiszteltetésnek éreztük. Babáimat kicsit megrenováltam, kicsit feltuningoltam. Holnap lesz a megnyitó. Itt ülnek indulás előtt.

Most látom így egybe összerakva mennyit is varrtam.
Julcsim elballagott. Igen meghatódottan búcsúztunk, Éva néni könnyei engem is a sírás felé kormányoztak. Megköszönve neki a két évet, mert hetedikben váltottunk sulit ( amit érdemes volt) szipogva borultunk egymásra. Szeretett ide járni a lánykám, azt hiszem meghatározó lett ez a két év az életében tanárok, barátok, akik nagyon közel kerültek a szívéhez. Visszanyerte az önbizalmát és ez volt a legfőbb cél a suliváltáskor.
A nyárra is sok minden van nekem is betervezve az UFO-k befejezése a legfontosabb. Tábor Tatabányán, és nyár, nyár, nyár!



2009. április 28., kedd

Sikerült!( Felvételi eredmény)

A múlt hét nem az enyém volt, nem tudom mi van mostanában velem.
Hétfő éjszaka belázasodtam és péntek óta némaságban töltöm napjaimat, mert a hangom is elment. (persze lehet, hogy a családnak ez gyógyüdülés, ami nekem a gyógyulás) Meg kell gyógyulnom, mert a hétvégén Tihanyba megyek táborba.
Ezt a negatív hullámot azonban megtörte a felvételi végeredménye.
Juli szeptembertől gimnazista, tehát sikerült az amiért 7.osztályt más iskolában kezdte és most befejezi. Érdemes volt a sulit váltani beigazolódtak a reményeim, hogy nem igazán van jó helyen. Most némán, de nagyokat ugrálok! (Gáboromnál üdvrivalgásokban törtem ki.)
Sokat tanult, zokszó nélkül ment a felvételi előkészítőre ami szombaton volt, de most látja ő is érdemes hajtani, mert van eredmény. Nagyon büszke vagyok rá, mert a kitűzött célt elérte és ráadásul nem adta fel egy pillanatra sem. Nagyon kitartóan küzdött végig, és a suliban sem ült le a második félévben. Igaz az egyik kedvenc tanára, és mi is felhívtuk a figyelmét arra, hogy ezzel a bizivel kell menni beiratkozni, és nagyon ciki lenne egy rossz eredményt bemutatni.
Hurrá, hurrá, hurrá!


2009. április 15., szerda

Áprilisi programjaim

Régen írtam, de tényleg okom volt a hallgatásra. Harmadik hete járok a fogdokihoz és nem igazán van kedvem a gépnél ülni. Erről nem is írok itt bővebben, mert mindenkinek volt már azt hiszem tapasztalata abban a bizonyos székben ülni.
De lesz még az én mosolyom újra a régi. Igaz reklamáltam az őseimnél mit is örökítettek nekem, de mentegették magukat. Így tovább járok és próbálok az adottságaimon felülkerekedni.
Voltam Tatabányán a közösvarráson és igen jól éreztem magam. Örömmel fedeztem fel az én tavaly varrt almafámat az egyik összeállított faliképen.



A képet én már ott nagyjából befejeztem. A Csillaghullás gyors blokkot megvarrtam itthon a maradékokból, igaz a sárga anyagom kevés lett, de így egy másik formát kaptam. Tetszik amit tanítottak a lányok.


Lonci annyira sajnálom, hogy nem találkoztunk, de Méhike mutatta hol fogsz ülni. Folyamatosan nézegettem hátra nem láttalak. Erre hazafelé kiderült ott ültél az asztal végénél Ágival. Hát ennyit rólam, megnyertem a rövidlátó vakegér díjat.

Loma veled is nagyon szívesen találkoztam volna, legközelebb biztosan sor kerül erre is.

Közben a kicsi fiam is 16 éves lett. Megünnepeltük , de most nem szabad őt fényképezni, hogy miért nem is értem. Kamasz, de Ő az én gyönyörű szőke hercegem.

A csoportban is találkoztunk ott is érdekes új technikát tanított Klári. Ezt majd még mutatom.

Húsvétoltunk is, most itthon. Vasárnap Anyukám, hétfőn Apukámék jöttek el ebédre. Nagyszombaton szidott meg Anyukám éppen miért is szenvedek, vegyem be a fájdalomcsillapítót. Örülök, hogy hallgattam rá, mert így az én kínlódásom nem nyomta rá a hangulatra a bélyeget. Jól sikerült minden, az idő is szép volt. Locsolók is jöttek, a hervadás már nem annak hiánya miatt következik be nálam.
Ezzel a képpel köszöntöttem a tavaszt és a Húsvétot.

2009. március 25., szerda

Magyar Mesevilág , kiállítás Veszprémben

Ma délután találkoztunk megint a csoporttal.
Az ördögi blokkal ismerkedtünk, de már voltak készen érkezett munkák is. Most ebbe a képbe nem kezdtem bele, be kell fejeznem az elkezdett munkáimat! Igéretet tettem magamnak, hogy ezt is megvarrom, mert nagyon mutatós darab.
Jó hangulatban indultunk haza, és majdnem elfelejtkeztünk a műv.házban levő kiállításról.Szerencsére Kati szólt, hogy menjünk és nagyon örülök, hogy láthattam.
Józsa Judit kerámiaszobrász gyönyörű szobrait néztük meg. Nem kezdek el legekben beszélni a képek magukért beszélnek. (a képtáramban is fennt vannak a képek) Nagyon részlet gazdag, és igen kidolgozott szobrok, ja hát a gyökerei a művésznőnek Korondra nyúlnak vissza. Nem is magyarázom.
Különösen tetszik a Fehérlófia.



Legjobban talán a részletgazdagság a Magyarország címűnél látszik, de ha megnézitek az Ördögöcskének még a szőrszálak is elkülönülnek egymástól. Szegénykék kicsit illetlenül hátulról is megpróbáltam lekattintani. Sajnos fal mellé voltak kitéve az alkotások, és nem lehetett őket körbejárni.
Nagyon szeretem a meséket, vissza kell még mennem megnézni mégegyszer!
Ha tehetitek gyertek el Veszprémbe!

2009. március 24., kedd

Ismételtem

Újra kiszabtam, megvarrtam a csoportban tanult gyors technikákat.
Közben fényképeztem is, hátha más is hasznát veszi ennek a pár képnek. A képtáramban is megnézhetőek a képek.








2009. március 19., csütörtök

Apróságok a táskához

Kedden megvarrtam a neszeszert és a telefontartómat is.
A tanult másik technika gyors háromszög készítés és a maradék felhasználásával készült.


Tegnap szülőin ültem, a fiamék készülnek ősszel Londonba. Nagyon jó program lesz. Este csak Angliáról beszéltünk nem varrtam semmit.

Remélem talán majd ma folytathatom az X-blokkot amit elkezdtem és nem húzza keresztül a számításomat semmi.

2009. március 15., vasárnap

Gyorsan készült repülő vadliba

Szerdán a csoportban úgy fogadtak a lányok, mintha nagyon, nagyon régen nem lettem volna. Pedig csak egy influenzán estünk túl. Annyira jól esett, hogy hiányoztam nekik.
Ezen a délutánon Évi gyors háromszögek készítését mutatta meg nekünk.
A próbadarabom egy gyári és egy már saját festésű anyagra esett. Majd meglátjuk mi lesz belőle felkiáltással.
Amikor összevarrtam először egy párnát gondoltam belőle, de mivel használjuk a párnát és világos hajúak vagyunk elvetettem. Pont kijött belőle az a táska , amit már varrtam, de ez a kicsinyített változata amit Zsuzsa éppen aznap adott oda. A bélése is saját türkiz színű világosabb selyem molinó.
Ennél a táskánál volt módom a ferdepánt gyors szabására is. Még így nem szabtam , de azt hiszem ezentúl ezt alkalmazom.
Hát igen ezek a szerencsés véletlenek.

Nagyon praktikus, és azt hiszem ezt is sokáig fogom hordani. A kiegészítőket már elkezdtem megvarrni hozzá, ezeket később. Holnap már ezzel fogok villogni munkába menet! :)

2009. március 11., szerda

Mutatom a képet.
A nagy virág miatt vártam , de ha nincs elég fény a leveleit felhúzza. És ma nincs nálunk borult, néha havas esős volt a nap. Már csak az öntözésre kellene megtanítani. :D Na ez csak vicc, nagyon fogom dédelgetni.

43.

Jó ez a szám, tetszik valahogy leírva is olyan mintha egyensúlyban lenne. Most magamat is így érzem talán néha kicsit billegek, de végülis most jól vagyok!
Tegnap nagyon kedvesen felköszöntött a család.
A gyerekeim még verset is írtak nekem. Ezen elérzékenyültem, úgy rendesen. Juli átmásolta és feldíszítette a papírt, így tette még ünnepélyesebbé. Nagyon kedves ajándék volt, szeretem amikor így rákészülnek. Előző napon férjem futott nekik tortagyertyáért ami a dekoráláshoz kellett. Régen mindig kiszúrtam amikor szervezkedtek, most annyira jól megoldották nem is gondoltam, hogy meglepnek saját készítésű aprósággal.
Kaptam tőlük egy újabb csengőt is.
Hazafele Juli majdnem lebukott, mert a táskájában hozta haza . Találkoztunk, és ahogy sétáltunk hazafelé füleim keresték honnan is jön a halk csengőszó. Azt hittem valaki szélkolompot akasztott ki, de nem találtam. Annyira jól csinálta az "én is hallom, de nem tudom" müsorát, hogy elterelje a figyelmemet. Este akkora nevetésben törtem ki, hogy ez volt a hangforrása. Ő meg elmesélte mennyire megkönnyebbült amikor már nem figyeltem az egészre.
Feldobódva álltam neki fiacskám kabátjában a zippzár cseréhez. ( amit pedig nagyon, nagyon utálok) Szerintem hamarabb végeztem, mert nagyon jó kedvet csaltak a szívembe.
Képet délután teszek fel.

2009. március 5., csütörtök

Blogok frissítése

Már egy ideje figyelem, hogy nálam, mintha később frissítené magát a bloglista. Miért?
Másik blogoknál veszem észre, hogy XY már írt újra , és nálam ennek még semmi jele.
Sokszor amikor hozzá tudnék szólni, már lejárt a téma. Értitek, mert én nem? Aki tud valami érthető magyarázatot kérem írjon.
Talán ismét linkeljem be a blogokat, hátha megjavul ...
Végig olvastam az instrukciókat BLOGBAJOKBAN , szerintem így volt eddig is nálam minden. Valamiért mégsem okés. Miért?

2009. február 28., szombat

Február utolsó hete

Hosszas szervezést követően szerdán szólt Péter, hogy most szombatra kapott helyet a kultúrban a mi kis hagyományörző délelőtti kézműves foglalkozásunkra, amit a piros-fehér-zöld színek határoztak meg . Mézeskalácsot díszítettek, csuhét fontak, gipszből öntött formákat festettek és velem varrtak a gyerekek.
Meglepődtem amikor megkértek, mert szűkebb lakhelyemen kevesen tudják mivel is foglalkozom esténként. Vagy lehet, hogy mégsem?
Szóval kicsit csodálkoztam ,mert amikor sokan meghallják, hogy varrok elkezdenek sopánkodni a "Na, nekem erre nem lenne türelmem!" , vagy a " és , mikor csinálod, hogy van erre időd?". Ha a felnőttek ilyen passzívak mit is fogok csinálni a gyerekekkel, hiszen a tűbefűzése is okozhat a még pici kezeknek problémát, és még nem varrtunk. Hát a gyerekek most is bebizonyították milyen nyitottak és türelmesebbek, mint mi felnőttek. Nagyon kellemes volt velük együtt lenni, nem adták fel küzdöttek a tűvel. Persze a befűzés és a csomó tényleg nem ment könnyedén, de a sok nevetés, kacagás közben megoldottuk ezt is.
Mivel rövid volt az idő az előkészületekre így filcből varrtunk, ezt szabtam ki és varrták össze.

Származási hely: Filmek

Nagyon jó hangulatú délelőtt volt, igazán jól éreztem magam.
Nagyon jól végződött a hetem, viszont a hét már kicsit rosszabbul kezdődött.
Végig vonult nálunk is az influenza. Most péntekre éppen végső befutóként a férjem dőlt ki. Őt jobban megviseli , mint a gyerekeimet. Juli csütörtökön már szóbelizni is el tudott menni. Tőle telhetően mindent megtett, most már csak az eredményre várunk. Nagy kő esett le a szívéről, most, hogy túl van rajta. ( és az enyémről is)
A héten ,azért ért nagy öröm is, hiszen Borcsa elküldte nekem azt az anyagot amit, a LUXUS turkálós lányok levittek Dunaújvárosba, és ő elküldte nekem postán. Persze, hogy csempészett bele nekem egy kis apróságot. Kaptam egy kis kacsát , ami az egyik virágomon csücsül , és egy kitüzőt is.
Szerdán a csoportba sem tudtam elmenni, pedig egy jó kis neszeszert varrtunk. Telefonon kaptam Ágitól instrukciót, jó volt dumcsizni is, mert igen a béka alatt voltam éppen. Viszont már kiszabva várja a neszi, hogy holnap megvarrjam.
Ma szombaton még elugrottunk Apuékhoz is, bepótolni a köszöntését. Sikerült örömet szerezni neki,mert egy régen vágyott könyvet kapott tőlünk.
Most kukkantottam be milyen jó képeket csináltak a lányok a babás topik találkáról. Jó lett volna ott lenni, de most sajna nem tudtam elmenni. Még így is jó volt látni a vidám arcokat és a csemetéket akik nagyot nőttek megint.

2009. február 19., csütörtök

Hó,hó, és még mindig hó, de azért varrtam is!

Az elmúlt hét is mozgalmasra sikerült.
Nálunk a hó állandósította magát, pedig én már a tavaszra készülődtem.




Imrusom naponta hómarózik, hogy az udvarból ki tudjunk állni. Veszprémben viszont szinte alig van hó. (13 km a távolság, ki érti ezt?) És akkor a mai képek ami tőlünk 15 km-re készültek. Kabhegyen ill. az erdőben még nagyobb a hó, ennyit változik minden, már nem is annyira sok a mi utcánkban és udvarunkban a hó.

Hóhelyzet

Csütörtökön színházban voltunk . Bernard Slade vígjátékát néztük meg a Jövőre veled ugyanitt . Nagyon tetszett ajánlom mindenkinek ,bár az ivararányt a színházban a nézők között itt nálunk legalábbis bizony a nők nyerték. Vajon miért?
Volt farsang is a lánykámnak. Már nem kellett jelmezt varrnom, hiszen "jaj anya, már senki sem öltözik be már ötödikben sem." Kicsit most "irigykedve" figyeltem milyen helyes jelmezek készültek, persze amikor varrnom kellett mindig az utolsó percben lettem kész. ( Fel is töltöm a képtáramba amiket varrtam nekik.)

Vasárnap Anyunak elkezdtem varrni a színházi táskáját, akkor nem lettem vele kész , mert este álltam csak neki. Most viszont itt vannak a képek, mert a gyöngyözést is befejeztem rajta. A legnehezebb feladat a szép fekete zsinór beszerzése volt, de sikerült!Nagyon örült neki amikor ma este átadtam neki.
Megsütöttem Edigénél talált banánkenyér receptet. Éppen maradt két érett banán, ami kellett hozzá. Nagyon finom lett, köszönöm, hogy felraktad!


Népszerű bejegyzések

KATTINTS IDE, HÁTHA TUDSZ SEGÍTENI!

Itt szavazhatsz a blogomra!