Először a kötős maszkokat kezdtem el varrni.
Kapott a család , barátok, beteg kedves ismerőseim. 3 rétegben varrtam , drótot tettem az orrnyereghez , betéttel bővíthetőek voltak.
Aztán fazont is változtattam, ezekből is jutott mindenkinek , aki kért tőlem.
Az elsőt Imrusnak varrtam. Nálunk ő vállalta a boltba járást, így őt kellett védeni először is.
Aztán sorozatgyártásba kezdtem. Sokunknak kellett, mert maszkot nem lehetett kapni. Most így utólag szinte érthetetlen, hogy nem tört ki a pánik az embereken.
Jól esett látni a hálát a szemükben amikor oda adtam.
“Ez az ajándék nektek, hogy vigyázzatok magatokra és én se legyek beteg.”
Aztán már géppel szabtam, mert az ollóval nem győztem.Legjobb nehezék a kertünkből behozott kézre álló kavics.
Újabb nehézség adódott elfogyott a gumi, de ez is megoldódott. Lett újabb és tovább varrtam, mert mindig volt akinek nem volt maszkja. Ez nagyon jó kis puha , igazi maszkban való gumi volt.
Sokat varrtam, sok félét, mintásakat, pöttyöseket, cicásat. Ha játék lett volna talán még élveztem volna is, de így ez egy olyan emlék marad amit nem szeretnék újra átélni.
Remélem nem lesz többé rá szükség,
mert kívánom,
hogy a virológusok mielőbb megtalálják a védőoltást!
1 megjegyzés:
Andikám mindne elismerésem a tied és a többi varrós lányé. Fantasztikusak vagytok,mint mindig. Szuper jó maszkokat varrtál. ?))
Azt csak csendesen kérdeném meg az illetékesektől, hogy hova a túróba tették a majdnem két millió maszkot, amikor szinte minden varrós ismerősöm azért varrt, nem kaptak az emberek....
Megjegyzés küldése