Határtalanul

Ismét megrendezte a MFC a Határtalanul kiállítást, amire mi négyen a lányokkal vasárnap látogattunk el.
A kocsiban a barátnőim  nagy örömmel fogadták az előző bejegyzésemben látható apró kis kulcstartókat.
Amikor beléptünk a JAMK-ba a Memento kékfestő fogadott bennünket.
Tudtam, hogy ki lesz állítva, de hogy ezt látom meg elsőnek nem gondoltam.
Lenyűgözött, nagy hatást gyakorolt rám, hiszen nemcsak  végig követtem az elkészülését Maráék blogjában, de  benne mosolygott az én csillagom is.

Mariannal és Marával való találkozásom nagyon kellemes volt, nagyon jót beszélgettünk. Marianntól kis csipetet kaphattam az elmúlt hetek élményeiből, mesélt János bácsiról, hogy  milyen munkaszeretet, bölcsesség van benne.  A gesztus amivel megköszönték a megvarrt blokkot igazán megható volt. Köszönöm az emléklapot! Nagyon örülök, hogy megismerhettelek benneteket!
A kiállítás megint nagyon gazdag volt.
Nekem vannak idén is nagy kedvenceim, és megint rácsodálkoztam mennyire más életben megnézni és az apró részletekben személyesen elmélyedni. Nem is beszélve a képen nem kivehető méretről. Volt olyan amit kisebbnek, volt olyan amit nagyobbnak gondoltam ismét. 
Ez a pár óra, ami alatt találkozhattam veletek nagyon jó volt. Igazi feltöltődés számomra!  Margó, Évi, Pjulcsy  akikkel hosszabban tudtam beszélni. Eljött Zsuzsi is Réka lányával, aki igen élvezte a nyitott műhelyt, megjegyzem én is. :) Jó lett volna többet varrni, dumcsizni, de most csak ennyire volt időnk! De lesz még ilyen, ugye!
Megvarrtam én is a kis fenyőfát, amit Körmi tanított, de  Gabicza karácsonyfadísze is  elkészült, igaz  ez már itthon. Lesz ezeknek folytatása, hiszen vészesen közeleg az ajándék készítés időszaka.

Cupcakes, azaz muffinok ajándékba

Almaszüret idején

Birs az üvegekbe,  a kalap az almával  az ajtóra került.

Gésa

Vannak olyan helyek a világban, ahova szeretnék eljutni, mint mindenki.

 Ráadásul több esetben ez kapcsolódik a foltvarráshoz is, így a motiváció még erősebb. Sokszor barangolok a neten , és nézegetem az ott készült képeket.   Miskolcon amikor a "Japán hétvége" volt , már akkor közelebb került   ez az ország is  hozzám. Igen Japán, nekem is nagy vágyam. Amikor Miskolcról hazajöttünk, kezdtem itthon is kutakodni, és például megtaláltam az örökölt bélyegalbumban egy metszet sorozatot is. El is vesztem a bélyegek világában  is. Nagyon sok szépséget találtam, és tudjátok ez volt a nagypapáink memóriajátéka. Hát ezt rendezgetni nem semmi. Voltak még nem rendezett bélyegeim is amiket beraktam a helyükre, de maradtak borítékban is. Sokat kaptunk a barátainktól  levágva, de volt amit le kellett varázsolni a borítékról. Kiskorukban a gyerekekkel  nagyon jó játék volt , sok időt töltöttünk így együtt. Kár , hogy már az emberek szinte csak e-mailt, vagy sms-t küldenek egymásnak, mert a borítékon nagyon szép képeket kaptunk anno.

Szóval ezzel is lehet motoszkálni, elveszni benne, mert ekkora kis papíron nagyon sok információ lapul. Lehet írok erről majd kicsit később, mert tényleg csuda dolgok láthatóak történelemről,  városokról, állatokról, mesehősökről, stb. De folytatom a történetet, itt látható a bélyeg sorozat, ahonnan a nyáron végül elindultam.

 

 

 

 

A kedvencem

 Ezeket a Japánról kiadott bélyegeket találtam még. 

Ez egy Füzesi Zsuzsa által tervezett bélyeg "A fehér daru" meséből

Éva barátnőmnek is varrtam a szülinapjára egy kedves kis japános blokkot .

 

Az idei nyárra a csoportban azt a feladatot kaptuk  , hogy olyan 40x40cm méretű képet varrjunk amiben a fekete és a fehér szín van túlsúlyban és egy szín lehet benne pluszban. Ennek viszont a mennyisége minimális legyen. Ezt az ötletet szerintem a bécsi kiállításon látott kerek képek adták Klárinak. 

 Sokat gondolkodtam,  jó kis fejtörést okozott mit is varrjak. 

Voltak ilyen-olyan ötleteim, és akkor jött a bélyeg onnan a Gésa. Egy gésa emlékiratai -t is tavaly olvastam éppen, nagyon tetszett a könyv. Innen indultam el.

Elkezdtem végre, örülök neki, bár a tűzés még hátra van.

A szemével megkínlódtam, de egy jól sikerült szemműtét után vagyunk, most már nem néz félre.

Hamarosan mutatom készen.

Őszi dísz

Amikor Tatabányán láttam ezt a házikót több variációban, már tudtam, hogy megvarrom ezt én is többféleképpen.

Az elkészítése egyszerű, gyors  és nagyon helyes kis ajtódísz rittyenthető belőle. 

Ez az anyagom is régen várja már az ollót. 

Most belenyisszantottam. :)

Sári tolltartója

Amilyen nehéz elkezdeni újra írni a blogot , utána olyan gyorsan elkezdenek pörögni az események.

Mielőtt befejezem az őszi terítőmet megvarrtam egy kedves ismerősöm nagylányának a rózsás tolltartóját. 

Holnap viszi neki Julcsim , aki az osztálytársa.  

Remélem tetszik majd neki.! :)

Már itt az ősz

Az idei nyár nekem nagyon gyorsan eltelt. 

Központban a fiam felvételije volt , aztán az albérlet vagy kolesz kérdés. 

A legfontosabb, hogy Gáboromat felvették és  megkezdte Szegeden a tanulmányait.  Gyógytornásznak készül és kollégiumban lakik.

 Na erre kezdtem felkészülni a befőzéssel. Tettem el szörpöt, kompótot, lekvárt. Aszaltam sárgabarackot, paradicsomot és még sárgadinnyével is megpróbálkoztam, amit még a nyáron elnasiztunk. Gyűjtöttem az ötleteket például az ételcsomagolásra, vagy hogyan is érdemes az időmet jól beosztani, hogy elég legyen a hétvége mindenre.. 

Aztán varrtam magamnak szoknyákat, blúzokat, mert a méretem majdnem megegyezik a korommal. Őrület , de rajta vagyok az ügyön, hogy ez tovább ne így legyen! :)

A nyári házi feladatom, a csoportban az idei nyárra, ezt a blokkot varrtam : 

 

 A csoporttársaim ezeket varrták:

Szeptember elején a csoportunkkal voltunk táborban. Ott varrtam ezt a hátizsákot Zsuzsi tanította.

 

   Varrtunk gyors technikával nagymama virágoskertjét. Itt tartok vele, ezt teszem  az őszi asztalom közepére, még szegnem kell egyenes pánttal:

 Aztán megmutattam a 10 perces blokk elkészítését a csoportnak. Nagy sikere volt főleg, hogy a variációs lehetőségeket is meglátták benne. Nagy örömömre nem ismerték , így tényleg újdonságot tudtam nekik mutatni.

 Itt vannak a variációk:

 

  

 

Varrtunk gyors technikás gerendaházat és  ajándék tartó koronát, cukorkát tartó kosárkát. Telefontokokat és sok érdekes dolgot mutattunk egymásnak meg ezen a 3 napon.  Néhány képet mutatok a táborról is.Nagyon jó hangulat volt ismét, semmi sem tudta elvenni a jókedvünket.Az idő pompás volt, a szalonna kitűnő, a varrógépek szorgalmasan zümmögtek!

Hiába ezeknek az együtt varrásoknak van egy igazi bája, ilyenkor még a bontás is könnyebb. 

Gabi szokta mondani nekünk:"Bontsd örömmel! "

Kati nagy munkában

Ági vidáman ellenfényképez. Mónika valamit nagyon elmélyülten varr.

Láthatóan fejeket szorgalmasan lehajtva dolgozik mindenki.

Zsuzsi nagyon pontosan illesztve varrja telefontartóját.

Az én telefontartóm elölről, és lent hátulról.

Gerendaházikóm, itt még kiegészítésre vár.

A kis bőségtálkák és lejjebb a koronáink egy része. Nincs mindegyik a fotón.

 Gyakorolgatok szorgalmasan, amíg a varrógépemet nélkülözöm. Próbálom a maradék fonalakat, a színek elosztását.  Jó móka! Azt hiszem ez a sárga  alap marad mindenképpen, és ehhez választom a  színeket. A tavasszal vettem egy kedves foltos társamtól Erdélyből hozott gyapjúfonalat, ezeket elkezdem felgombolyítani, mert ők lesznek  a befutók.

Múlt heti történések még

Beteg volt a kiskutyám , Bojtinkat kínozta meg a toklász. Szerencsére nem kellett feltárni egy műtéttel, ezt megúsztuk. Itt a doktor bácsitól hazajövet búslakodik még az átkötözés után. Ma levettem azt a szuper csinos zöld csillagos kötést, és azt hiszem minden rendben lesz már.

Amikor lenyírták a szőrét akkor vettük észre a bajt, nem is gondolok abba bele, hogy ha nem viszem el a fodrászhoz mi minden történhetett volna. Ma már azért érzem rajta , hogy a gyógyulás útjára lépett.

Jó látnom, hogy  újra mozgékony. Egy pulit így látni, hogy csak fekszik, hát nagyon el voltunk keseredve, de ez már a múlté! Ismét teszi a dolgát , ugat, fut, intézkedik.  Nem is tudtam most egy jó fotót készíteni róla, mert állandó mozgásban van.

 Azért varrtam is még a múlt héten. 

Julcsimnak készítettem egy táskát, és ugye mindenki tudja milyen nehéz eltalálni a gyermeke ízlését.Ez most neki is nagyon tetszett, hiszen ő választotta ki az anyagot, rajzolta meg mit is szeretne. Szóval részese volt a történetnek mindenképpen.Csokoládé-puncs ezt a párosítást fagyiban, pudingban is nagyon szeretjük mind a ketten és most a táska színeiben köszön vissza.. Nekem innen már könnyű dolgom volt, azaz lett volna, ha  a kedvenc kis Brotherem engedelmeskedik, de nem  most beadta a kulcsot. 

Nem adtam fel hiszen kellett a tási ,sürgős volt a kedves megrendelőmnek , ezért  átültem a nagyhoz és azzal  varrtam meg a táska karikákat rögzítő kis füleket.  

Most tudtam csak lefotózni, ez is egy jó jel, mert állandó használatban volt.

 A fényképezéskor vettem észre mogyoró lesz a bokrunkon, tele van már kis zöld mogyoróval ! 

Nagyon örülök neki, mert imádom enni!

Egy gombolyag története, azaz horgolni tanulok

Granny square, az első Nagyi négyzetem:

 

 Az egész úgy kezdődött , hogy végre Zsuzsi is csinált  egy blogot, ahol folyamatosan megcsodálhattam a készülő szépségeit.

Szombaton délután végre sikerült a találkozó.

Itt voltak  most Csopakon, így a beígért horgolós továbbképzést a Balaton mellett tartottuk meg! 

Könnyen odataláltam, igaz egy kis telefonos segítséget is használtam.

 Az idő csoda szép volt, a teraszon nagyon kellemesen éreztük magunkat. Mikor kigyönyörködtem magam a panorámában, neki láttunk a horgolásnak.

Ja nem, mert előtte kaptam tőle egy kis baglyot, amiről tudta, hogy nekem nagyon tetszik! 

,

Megbeszéltük, hogy nagyon az alapoktól próbál tanítgatni, mert hogy ott vagyok. :)

Igaz volt néhány próbálkozásom, van egy félkész csipkém, amit betanultam, de itt nem igazán tudtam, hogy mit miért csinálok.  Ezt egy terítő közepének gondoltam, most lendületet kapva remélem hamarabb befejezem..

 

Granny square, azaz Nagyi négyzetre esett a választásunk. 

 A foltvarrásban is a Nagyi virágos kertje  az alaptanfolyamok része. Milyen érdekes, nem?

 Elméletben átbeszéltük, aztán neki kezdtünk. Közben persze nem tudtunk annyit beszélni, mint a tavalyi maratoni traccs partinkon, mert nagyon koncentráltam, de azért ugye elhiszitek, hogy be nem állt a szánk.

Hazafelé boldogan hoztam az én kis négyzetemet:

Aztán ma délután kicsit folytattam.  Sok olyan fonalam van, amit apránként így felhasználok, ennek is nagyon örültem. 

Azt hiszem a horgolás  is egy nagy kedvenc lesz, mert mostanában nagyon élvezem a kicsit molyolós, apróbb munkákat, amit kint a teraszon is tudok csinálni. A nagy melegben a varrós szobám egy katlan, mert a tetőtérben van, de tétlenül sem szeretek üldögélni. 

Szóval a varrás mellé kaptam egy másik szerelmet , és azt hiszem jól meg fognak egymás mellett férni.

Egy gombolyag fonal, ahogy Zsuzsi mondja jól elfér a női táskában, és bárhol elővehető.

Az én táskámban ezentúl lapulni fog egy gombolyag is.

Születésnapi blokk

Megint kerek évfordulós születésnaposunk van a csoportban.  

 Katink tölti most az évfordulót! 

 Crazy blokkot kért fehér és a vajszín kombinálásával. 

Egyre jobban szeretek kézzel varrni és nagy örömmel készítettem el neki. 

Próbáltam a sok részletből fotózni, így talán jobban látszik.

Katim!  Sok szeretettel kívánok itt is 

nagyon sok boldog születésnapot!