2011. november 7., hétfő

Határtalanul 2011.

Vasárnap a Határtalanul kiállítás volt a várva-várt program.
A kiállítást új helyen rendezték meg , így az izgalmunk még nagyobb volt. Ismerve a megrendezés körüli nehézségeket, gratulálok a szervezőknek, hogy sikerült ilyen jól megoldani a problémát.
Mivel Anyukám leköltözött hozzánk Pestről, így a naffaluba jutás már nekünk is egy kirándulás. :)
Nagy örömmel vettem, hogy osztálytársaim is szerveződtek, hogy találkozunk a kiállításon. Össze is jöttünk négyen. Nagyon vicces volt , ahogy a bemutatáskor Böbe a barátjának úgy mutatott be, mint a padtársát. Jót derültünk ezen, de hát hiába az eltelt idő, végül is az voltam.
Nagynéném is eljött akivel nagyon ritkán tudunk találkozni. Nagy örömöt szerzett ezzel nekem.
Ráadásul Marika rózsakészítését megpróbálta megtanulni, amit szerintem nagyon élvezett. Biztos vagyok benne, hogy kipróbálja otthon.
Mivel megbeszéltem többekkel, hogy viszem a varrótáskámat csak nyugodtan szólítsanak le, ez az ismertető jelem. Hát ez az ötlet nagyon bejött. Magdikával egymásra borulva örültünk a találkozásnak! Katával a telefonos segítséget használva találtunk egymásra! Rövid beszélgetések azonban nagy örömöt okoztak !
A szombati képeket nézegettem, láttam sokan voltak, de vasárnap is pörgött rendesen az élet!
A kiállítás nagyon tetszett.
Főleg mivel szerencsém volt ,Jacqueline Heinz éppen a varrógéphez ült és megmutatta , hogy hogyan is tűz. Mindannyian szinte lélegzet visszafojtva néztük ahogyan varrt. Nagyon helyes volt, kérdésekre szívesen válaszolt. És a munkái, hát igen arról csak felsőfokban lehet beszélni! Az a finom elegancia ami nekem lejött a képekről nagyon megfogott. Örülök, hogy láthattam őt és az alkotásait.
A finnek kiállítása is nagyon tetszett. A számomra visszafogottnak gondolt finnek varrógéptű táncoltatása engem is elvarázsolt.A tűzéseket próbáltam közelről fotózni , bámulatos volt.
A veszprémi csoportok(Foltvirágok , Tüzikék) , azaz mi is bemutatkozhattunk.
Nagyon tetszett a nyitott műhely is. Rózsát készítettünk, megismerkedtünk az ajándékra tehető szegfűkészítővel, Angyalkát, télapót elkészíteni is megtanultam Körmiéktől.
Nagyon tartalmas nap volt, hosszú időt töltöttünk a kiállításon mégis úgy tűnt nekem, hogy elrepült az idő.




6 megjegyzés:

Marika írta...

Nagyon örülök hogy ismét tudtunk találkozni :)
A párnácskákat még egyszer nagyon szépen köszönöm.

Margó írta...

Én is örülök,hogy találkoztunk,köszönet a csodás párnácskákért!:)
Nagyon szuper a farmer tatyód!:)

Monika írta...

Hű,de szép képeket készítettél!!!és ez a diavetítéses bejegyzés!Hogy csinálod?????
Engem szombaton rángattak el a barátnőim, most fáradt volta,így kicsit sok volt a néznivaló,de jó volt kikapcsolódni.

Luca írta...

Nagyon klassz képeket készitettél. Gyönyörűséges volt a kiállitás. Remélem vettél is egy-két dolgot! :)

Kata írta...

Szívből örülök hogy találkoztunk ♥
Köszönöm én is az ajándékot, azóta is ha rá pillantok te jutsz az eszembe :)
Puszi!

beszand írta...

Lányok! Nagyon jól éreztem magam és volt időm fotózni, beszélgetni, úgymond társadalmi életet élni is.
Marika, Bubsza, Kata ha csak egy rövid beszélgetésre, de volt arra is idő. Feltöltődtem, ezen a szép vasárnapon!
Mammka! A diavetítéses beillesztést a picasa lehetőségei között te is megtalálod, ha nem írj mélt.
Luca szted haza tudtam jönni üres kézzel??? Persze, hogy nem. Imrusom finoman figyelmeztetett ugyan az 50 kilóra amit elbírok még kézben. (Ez a foltos mondás igen tetszett ugyanis neki, és alkalmazza felém.) Na, de ezért vágok bele a féltett anyagaimba amit eddig hajtogattam, nézegettem,így van ok a vásárlásra ezután is! :)))

Népszerű bejegyzések

KATTINTS IDE, HÁTHA TUDSZ SEGÍTENI!



Itt szavazhatsz a blogomra!

Powered By Blogger