A játék lényege (Childhood Memories)
1. Ha téged jelölnek ki, rakd ki a blogodba ezt a képet és írj egy bejegyzést a gyerekkori emlékeidről.
2. Nevezz meg 7 bloggert, akinek szívesen továbbadnád a feladatot!
3. Linkeld be a blogok címét! Azt is, akitől a "díjat" kaptad!
4. Privát üzenetben értesítsd a kiszemelt bloggereket!
Akitől én kaptam: Naomi
Akiknek én tovább szeretném adni :
Hát akkor halljátok az én történetem.
A televízió engem nagyon kiskoromban elvarázsolt. Még rácsos ágyban aludtam, amikor is a kulcslyukon voltam képes az esti adást végig nézni. A szobánkon ugyanis a szülőkével közös ajtó is volt, TV vele szemben. Ők, hogy ne legyen átjárás a szobájukon az én ágyamat az ajtóhoz állították. Tehát ők alapozták meg azt, hogy nagyon szerettem TV-t nézni. Ilyen emlékem például Tom Jones Delilah dala. Még ma is emlékszem a fekete-fehér TV-n keresztül is mennyire tetszett a lurex zakója.(az anyagfajtát persze akkor nem tudtam) Sokáig azt hittem álmodtam amikor is láttam talán egy Önök kértékben. (Te jó ég milyen műsorokról írok. )
Na de amiről írni akarok, az a Fantomas című filmhez kapcsolódik. Anyukám ha egy kicsit hűvösebbre fordult az idő kesztyűt húzott. Nagyon sok kesztyűje volt bordó, drapp, fekete... És ez a fekete lett az én vesztem. Anyukám körül sertepertéltem talán mosott a fürdőben. (Tudjátok a fiam szokta mondani a "múlt évezredben" és ez igaz is.), ez egy fél napi program volt lévén csak keverőtárcsás mosógépünk volt. Szóval egyszer csak a kis Andrea beosont a fürdőbe anyukája fekete kesztyűjében, és ijesztgetni kezdte. " Fekete kéz! Áá!!" Piszok ijesztő lehettem a vékony szálú hajam csak lobogott , a kesztyű a kezemen természetese nagy volt. És én azt hittem én vagyok a legijesztőbb rém a Csermák Antal utcában.Anyu először nem is kapcsolt, jól szórakozott velem, talán élvezte kislánya kreatívitását. Voltam már én is így a milyen jól el van a gyerek! elégedett mosollyal. Aztán valahogy rájött és elkezdett kifaggatni, hogyan is tettem szert erre az ijesztgetős játékomra. Miután elmeséltem a szobát átrendezték, hát eddig tartott az én esti tévézésem. A "Fekete kéz! Áá!!" mondatom a kesztyűszezon kezdetekor mindig elhangzott.
Amikor mostanában ismételték a filmet megnéztem vártam azt a félelem keltő pár filmkockát. A film kezdésénél volt a kesztyű, érdekes volt most megnézni és rádöbbenni tényleg mekkora hatással lehet egy rövid kis bejátszás is egy kisgyerekre. Felnőttként nem váltott ki belőlem semmit, de akkor...
1 megjegyzés:
ez nagyon jó:-)
Megjegyzés küldése