Bakonybéli foltos hétvége

Az elmúlt hétvégét a Foltvirágok csapata együtt töltötte Bakonybélben.



Pénteken délelőtt már izgalommal vártam az indulást. Egyedül utaztam.Viccelődött is velem a család, nehogy megálljak az útszélén és a bakonyi betyárok elraboljanak. Megnyugtattam őket, hogy visszahoznak ne reménykedjenek.

Érkezésem után egy kis zápor próbálta megzavarni a jó hangulatunkat, de nem tudta. Neki is láttunk a szobák elfoglalása után egy kis uzsonnázásnak, majd a varrásnak.Vendégeink is voltak. Pénteken Pápáról látogatott meg bennünket két kedves foltos társunk, illetve Jászberényből is itt volt Erzsi és Móni, akikkel augusztusban ismét találkozunk.

Első nap a japán tetraédert és egy kis neszeszert varrtunk, Klári útmutatásai alapján.

Otthon mindenki igyekezett előkészíteni mindent. Nagyon sokat nevettünk már első este, mindenki felszabadultan, jó kedvűen öltögetett.A tetraédert sikerült befejeznem. Volt is öröm amikor Julcsimnak átadtam.A neszeszeremet én már csak itthon fejeztem be. Köszönet Elizanikónak, az ő időben jött magyarázata szerint varrtam fel a mágneszárat. A lányok is nagyon örültek az újabb hasznosítható ötletnek.Este egy kellemes gyalogtúrával fedeztük fel Bakonybélt. A Szent Mauricius bencés Monostor kertjében gyönyörű levendula és egyéb gyógynövényeket láttunk.

Hogy mikor feküdtünk le nem tudom, de belelógott az éjszakába. Varrogattunk, beszélgettünk, észre sem vettük az idő múlását.

Másnap mindenki korán ébredt. Az eredeti terv szerint 9 órakor kezdünk varrni, de már 8 óra körül kinnt voltunk a szabadban. Zsuzsa irányította szorgos kis ujjainkat, hogy mindenki megvarrhassa bosziját. Azonban mindenkinek annyira kedves arcú lett a babája, hogy tündérekké léptek elő.Mindenkinek nagy örömöt okozott ahogy a kiszabott anyagból testté, majd felöltöztetve már tündérré alakult a babája.

Egy helyes kis tűpárnát is varrtunk aminek külön örölök, hátha így nem a blúzaimba, pólóimba szúrom rögtön a gombostűket, tűket.

A napsütéssel kellett csak megküzdenünk a vastag rönkből készült padokat asztalokat az árnyékosabb helyre tettük arrébb, azonban még így is megkapott bennünket a napocska, de kitörődött ezzel.
Itt van Grün Hilda,(mert ez lett a neve) még félkészen.

Délután volt aki folytatta a babát, de többen Ági által tanított blokkokat varrták. Térbeli virág volt az egyik, a másik pedig egy sok-sok részből álló csillag minta. Hát elbíbelődtünk vele.



Csipegettük a finomabbnál finomabb süteményeket , élveztük a jó időt és kedvenc hobbinknak hódolhattunk. Este is egy sétát tettünk.Szombat este is a jókedvű varrással és az elengedhetetlen jókedvű beszélgetéssel telt.

Vasárnap reggel ismét korán kelt a csapat. A magam részéről kipihenten is bár volt aki az éjjel végighallgatta ahogy a nyest (láttuk délután az udvarban elszaladni) elkaphatott valami kis tyúkocskát, és persze a kutyák ezt ugatva adták hírül egymásnak. Igazi állati ramazuri lehetett. Vuk hangulatból kimaradtam , mivel jó alvókám van.

Reggeli után elindultunk, és még egy nagyot sétáltunk Bakonybélben.

Nagyon jól éreztem magam, a varráson kívül, voltak itt nagy-nagy nevetések, tartalmas beszélgetések, túra, finom ételek, sütemények, madárcsicsergés, napsütés szóval minden ami ahoz kell, hogy például én felhőtlenül kikapcsolódjak.

Ebéd után indultunk haza, még maradtunk volna. Hazafelé már nem voltam egyedül, mert Grün Hilda mellettem ült a kocsiban. Itthon már vártak. Annyira örültek, mintha 1 hétre mentem volna. Természetesen legfőbb kritikusom Julcsi mindent szemügyre vett, és megrendelést adott fel egy narancsos színű neszeszerre. Kérdés sem volt, hogy a tetraéder az övé. Olyan jó látni ahogy örül, annak amit varrtam. Ezt nem kell magyaráznom azt hiszem.

Itt ismerkedhettek Bakonybéllel, hátha kedvet kaptok és ellátogattok ebbe a szép bakonyi faluba.
http://www.bakonybel.hu/falutort.php