Péntek Tihanyban

Pénteken a szokott izgalommal indultunk útnak Tihanyba a foltvarrós hétvégére, a Tűzikékhez. 2 óra után elkezdtünk gyülekezni. Örömmel üdvözöltük egymást. Hoztuk a belépő blokkokat, amit már megmutattam itt a blogban.  Csomagjaink nagyobb részét természetesen a varráshoz szükséges dolgok tették ki. Egyszer, ha benézne a kocsiba egy idegen nem tudom mit szólna amikor így kiköltözök a varrós szobámból. :) 

A délutáni program egy nagyon jó kis idegenvezetés volt Pétertől, aki lelkesen magyarázott nekünk Tihanyról.  Sokszor jártam már itt, de még mindig kaptam új információt. Sőt választ kaptam a keresztre ami a kéményeken van. Tavaly  lefényképeztem őket , mert annyira érdekesnek találtuk Imrével egy kirándulásunk alkalmával. ( itt újra megnézheted) 
A kálvária megszépülésének története és annak előzőleg a lerombolás története nekem nagyon megdöbbentő volt. 

Kiabáltunk a tihanyi visszhangnak és az időnek illetve talán hogy nem volt tömeg nyüzsgés körülöttünk hallhattuk is. Még mielőtt nevetnétek nem volt velünk szemben egy másik turistacsoport, 
aki visszakiabált nekünk. 

Este varrogattunk a Tűzikés lányok kis ékszerét készítettük mi is el, zsákbamacskaként húztuk én egy sárgát kaptam, még a legendás festett selyemmolinóból varrhattuk. Ilyenre varrtam meg, még nyakba nem tehető, de kitűzőként már viselhető.