2016. május 10., kedd

A vacsora

Sok minden történt a vacsora óta, de a sok történés után nagyon jó volt most felidézni ezt a csodás napot. Most is köszönöm, felejthetetlen emlék marad mindig!
Tudtam, hogy menni fogunk vacsorázni, de. Na ne szaladjak ennyire előre. Akkor kezdem, hogy én hogy éltem meg a szülinapom. Az , hogy hetekkel előbb elindult a családban egy kis szervezkedés nem vettem észre. Néha ugyan elcsíptem ahogy Julcsim az apjával suttog, de hát volt ilyen már. Szóval kicsit talán szagot kaptam akkor, amikor Imre az unokahúgával társalkodott, aki szuper tortákat édességeket készít, de elhessegettem, mert ők Pesten, mi itt Herenden vagyunk.Azért megkérdeztem: " Az nem lehet ugye, hogy Pestről hozol tortát? Csak nem bolondultál ugye meg? " Nem dehogy! Mónikának kell egy esküvői tortához dekoráció. Ahhoz vágattam fakorongot. Majd jönnek Badacsonyba és elviszik. Le is lakkozom neki, hogy használható legyen." jött a válasz. Hihető volt és valóban jöttek is pont szombaton amikor a vacsit tartottuk. Előtte nap hazaértek Gáborék is Krisztivel. Tudtam, hogy Julcsi is jön Tibivel. Na de térjünk vissza a szombathoz. Pénteken délután szólt Imre, hogy holnap jönnek le Mónikáék. Jó! Korongok készen. Délelőtt lightos kaját elég főzni, hiszen délután megyünk vacsorázni. Nyugodtan jöjjenek, nem problém. Meg is érkeztek Irénke nénivel  együtt, nagy öröm boldogság. Régen láttuk egymást! Kis beszélgetés , telefonon fotókat néz Anyukámmal Móni a kis unokákról. Kicsit odalibbenek, de nem látom pont a képet. Móni mosolyogva mondja "Te ezeket a képeket láttad már a FB-on.!" Igaz mondom és megyek főzöm tovább a túrógombócokat. Aztán telt a délután egyszer csak csengettek ismét. Apukámék érkeztek a nagynénémmel Ágival. Hú, de örültem neki, hogy láthatom. Kicsit beszélgettünk , megnézte miket varrok mostanában. Elindultunk együtt az étterembe, mert így akkor kibővült az engem köszöntők száma. Még gondolkodóba sem tudtam esni, hogy is lesz az este , amikor újabb örömbomba ért. Anyukám fogadott a három legjobb barátnőmmel Katival, Évivel és Orsival. Hát innentől kezdve csak tényleg vigyorogtam egész este. Olyanokkal voltam együtt meghitten akik szeretnek és tényleg értem, hozzám jöttek el. Elhelyezkedünk egy nagyon kellemes sarkot kaptunk a Kakukk vendéglőben. Most is szívből ajánlom mindenkinek. Amire nem számítottam, hogy egyenként megköszöntenek. Mindenki mondott pár kedves szót, és most is borzongok mert újra élem ahogy megölelgettek szívből, szeretettel. Még a mai napig érzem!!!!! (ezért is nem tudtam írni, mert annyira az események hatása alatt voltam.)  Az ajándékok mind személyre szólók voltak, ebben is azt éreztem, hogy mindenki ezt is átgondoltan rám szabva gondolta ki, készítette el.

 

























 Végül Imrusom került sorra aki egy nagy kalapdobozban hozta nekem a becsomagolt ajándékát és egy levelet. No itt már nem bírtam tartani magam, előbújtak a könnyek amikor kinyitottam a dobozt benne az 50 szál rózsát megláttam. Még soha így nem kaptam virágot , pedig ő sokszor hoz nekem haza. Aztán amikor felolvastam a levelet és benne a Gulyás Family Tours ajándékát azaz az övét. Röviden hát irány Ezüstvölgy szeptemberben, ahogy a levél fogalmazott a patchwork Mekkájába. Szállásunk lefoglalva  Didier a házaspár akiknél lakni fogunk nagyon kedves levélváltásokban  már érezhetően szeretettel várnak. A szomszéd faluban fogunk lakni . Hát ezzel a meglepetéssel készült az én Drága Uram!




Nagy igyekezettel olvasok, leplezni szeretettem volna a könnyeimet. Az elcsukló hangom viszont elárult.




 No, de itt még nincs vége:
Kellett volna beszélnem ugye és  megköszönni mindenkinek. Kaptuk is a pezsgőt és ami szerintem nem igazán volt még, hogy nekem  elakadt a szavam. Hát ez most bekövetkezett. :)
Aztán felocsúdtam volt egy kis kellemes beszélgetés. Kati barátnőm egyszer csak megszólalt együnk egy kis sütit. Biztos van itt somlói. Erre mindenki oldalra fordult és a pincér egy tűzijátékkal csillogó  tortát hozott elém. Szinte fel sem fogtam, a szemem csak pásztázta olvadoztam a gyönyörtől, mert Mónika aki csak a fakorongért jött, elkészítette nekem az Álmaim párnája tortámat. Ezzel lettem a múzeum különdíjasa tavaly a Kékfestő Múzeumban. Hát, itt én pont olyan elkerekedett szemű lehettem mint azok a kis gyerekek akikről nevetve nézik a videót.










 és a gyönyörű virágaim, amivel megköszöntöttek. 
















Nincsenek megjegyzések:

Népszerű bejegyzések

KATTINTS IDE, HÁTHA TUDSZ SEGÍTENI!

Itt szavazhatsz a blogomra!