2016. január 30., szombat

Minden megtalálja a helyét


 Egyszer régen, nagyon régen a klasszikus eljegyzési gyűrűt tanultam. megvarrni Igen ám, de az anyagom akkor kevés volt, és a minta is elveszett azóta.Így nem tudtam folytatni, Azóta már varrtam,  más technikával is eljegyzési gyűrűt.. 
Viszont ez a kis blokk itt kevergett a varrós szobámban.  
Mi legyen vele? Varrjak terítőt belőle, szegjem csak be? Á, nem!  Akkor folytassam? Á, nem! 
  szét kellett volna bontanom a méretei miatt. Szóval csak várt és várt velem együtt. No, de most megtaláltam a helyét!
Rosszul emlékeztem nem csak  a Pinteresten láttam (IDE KATTINT), hanem Jucus varrta így meg és a FB-on osztotta meg. Ezzel a megoldással összevarrva a neszeszert.  Így adódott, hogy ahogy már tavaly is próbáltam az elfekvő készletet úgy anyagban, mint most éppen a félkészből csökkenteni. Most ennyivel kevesebb már!   :)

Úgy látszik  a héten ebben a formában utazom.
Szétbontottam az árva blokkomat, nem kellett most a szirmot megvarrnom.  Az összevarrás előtt ferdepánttal beszegtem, majd a szirmokat összevarrtam kézzel.  Végül a zippzárat is kézzel bevarrtam.  reggel rátettem a zippzár kocsijára egy jis húzókát, most ezt a szitakötőt. Ugye mondanom sem kell, hogy  ez is régóta kereste a helyét. :)
 

4 megjegyzés:

Luca írta...

Andi, ez nagyon szuper lett. Tényleg jól kitaláltad.... :))

beszand írta...

Ahogy írtam , találtam én is az ötletet. Jucus varrt ilyet és mutatta meg. :)

Ábrahámné Éva írta...

Nagyon jó ötlet!

beszand írta...

Köszi Éva! :)

Népszerű bejegyzések

KATTINTS IDE, HÁTHA TUDSZ SEGÍTENI!

Itt szavazhatsz a blogomra!