A pécsi kiállításról már volt sok kép a neten. Így az én képeim közül, most csak a legkedvesebbek kerülnek fel, amit Kati barátnőm gépével készítettünk.
Nagyon örültem, hogy Erika és Emese is eljöttek megnézni a kiállítást és egy kis cukrászda látogatást is bevettünk a programba. Igaz nagy gyalogtúra előzte meg, mert Kati ugyan volt már itt, de kocsival mentek. Így elindultunk hegyet mászni. Előtte nap Katinak, amikor felfedező útra ment a lányával közelnek tűnt. :) No nem úgy nekünk papucsban, szandálban,nekem feltörte az ezeréves cipőm a lábam. :))))) Országtortát szerettünk volna enni, de csak Imrének jutott. Mi lányok mást választottunk és nagy nevetgélések között ettük meg. A Dobos-torta pl. isteni volt!
Visszafelé is majdnem eltévedtünk, de végül visszataláltunk a Zsolnay negyedbe. Jó volt az a kis kirándulás, erre is szívesen emlékszem majd. Találkoztunk sok ismerőssel, akikkel igen jó volt ha csak öt percre de kicsit beszélgetni, netán ragtapasszal ellátni a kolleginát..Indulás előtt gyorsan kattintottunk egy fotót Kati gépével, mert az enyém nem volt a táskában.
Kép címe: Nagy az öröm visszaértünk.
Erikát fotózás közben hívták , még ezen is mosolygok most is amikor írom ezeket a sorokat.
 |
| Kati, Erika, én, Emese |
Hát nem kitakar a képen a takarótulajdonosa.
Na itt már egymás mellett mosolyogva a fotósra. :)
Megpihentünk a takaróm alatt a /(tor)ta/túra után Katival.
Imrust is lekattintotta Kati ,
hamarosan már nem csak üldögél alatta hanem boldogan használja.
3 megjegyzés:
Látszik, hogy nagyon jól éreztétek magatokat. A takaró meg változatlanul nagyon tetszik.
Olyan jó látni ezt a boldog mosolygást,a szeretetet,amit adsz és kapsz.:)Takaróstul.:)
Köszönöm, remélem sokáig adjuk egymásnak! Tényleg ő a másik felem, én meg az ő felesége. :)
Megjegyzés küldése