Japán patchwork hétvége

Ezt a képet varrtam, Szomor Ágnes útmutatásai alapján.

Néhány részlet fotót is készítettem vasárnap még róla.

A hétvégén szombaton útra keltünk Évivel Miskolcra a Japán hétvégére. Nagyon kényelmesen utaztunk most is ,mert most az ő férje vállalta a mi fuvarozásunkat.

Szomor Ági tanfolyamára sikerült jelentkeznem.
Ágitól mindent előkészítve megkaptunk. Kiraktuk az előlapot, én már akkor mosolyogtam a szinén., mintha tudta volna, hogy az én színem a kék.

Nagyon örültem a stencilezésnek, mert még ezzel a technikával nem dolgoztam. Remek magyarázatot és hozzá bátorítást kaptam, hogy máskor is kipróbáljam. A fedlapot megvarrtam és már a szendvicselésig eljutottam Miskolcon. A tűzést itthon fejeztem be.

Napközben átlátogattam Évi csoportjába ahol Colette által tanított táskák készültek. Ott is szép munkákat láttam.

Aztán ebéd után vettem a bátorságot és felmentem a harmadik csoporthoz is , ahol Susan Briscoe tanította a lányokat. Hát csak tátottam a számat milyen csodákat varrt már ezzel a technikával.

Itt is volt gép bemutató, anyagvásárlási lehetőség is.

Az idő olyan gyorsan elszállt, hogy szinte észre sem vettem. A végén még egy kimono bemutatón is részt vettünk. Itt megtanulhattuk , hogy kimono és kimono között nagy ám a különbség. Yukata (nagyon tetszett a neve) a pamutból készült daraboknak a neve, míg a selyemből készült a kimono. Részletes magyarázatot kaptunk mikor milyet hordanak. Évszakok szerint és még azt is figyelembe veszik kihez mennek látogatóba benne.
Érdekes volt hallgatni a hölgyet japánul beszélni, aki egy pár mondattal bemutatkozott az elején magyarul is. Ez a sok K, T. én ezeket hallottam ki leggyakrabban ebből a nyelvből.

Sajnos fájó szívvel mi már szombat este haza indultunk. Viszont annyira fel voltam dobva , még este 11 órakor is meséltem, meséltem, pedig reggel 5 óra már régen volt.