Hosszas szervezést követően szerdán szólt Péter, hogy most szombatra kapott helyet a kultúrban a mi kis hagyományörző délelőtti kézműves foglalkozásunkra, amit a
piros-fehér-zöld színek határoztak meg . Mézeskalácsot díszítettek, csuhét fontak, gipszből öntött formákat festettek és velem varrtak a gyerekek.
Meglepődtem amikor megkértek, mert szűkebb lakhelyemen kevesen tudják mivel is foglalkozom esténként. Vagy lehet, hogy mégsem?
Szóval kicsit csodálkoztam ,mert amikor sokan meghallják, hogy varrok elkezdenek sopánkodni a
"Na, nekem erre nem lenne türelmem!" , vagy a
" és , mikor csinálod, hogy van erre időd?". Ha a felnőttek ilyen passzívak mit is fogok csinálni a gyerekekkel, hiszen a tűbefűzése is okozhat a még pici kezeknek problémát, és még nem varrtunk. Hát a gyerekek most is bebizonyították milyen nyitottak és türelmesebbek, mint mi felnőttek. Nagyon kellemes volt velük együtt lenni, nem adták fel küzdöttek a tűvel. Persze a befűzés és a csomó tényleg nem ment könnyedén, de a sok nevetés, kacagás közben megoldottuk ezt is.
Mivel rövid volt az idő az előkészületekre így filcből varrtunk, ezt szabtam ki és varrták össze.
Nagyon jó hangulatú délelőtt volt, igazán jól éreztem magam.
Nagyon jól végződött a hetem, viszont a hét már kicsit rosszabbul kezdődött.
Végig vonult nálunk is az influenza. Most péntekre éppen végső befutóként a férjem dőlt ki. Őt jobban megviseli , mint a gyerekeimet. Juli csütörtökön már szóbelizni is el tudott menni. Tőle telhetően mindent megtett, most már csak az eredményre várunk. Nagy kő esett le a szívéről, most, hogy túl van rajta. ( és az enyémről is)
A héten ,azért ért nagy öröm is, hiszen Borcsa elküldte nekem azt az anyagot amit, a LUXUS turkálós lányok levittek Dunaújvárosba, és ő elküldte nekem postán. Persze, hogy csempészett bele nekem egy kis apróságot. Kaptam egy kis kacsát , ami az egyik virágomon csücsül , és egy kitüzőt is.
Szerdán a csoportba sem tudtam elmenni, pedig egy jó kis neszeszert varrtunk. Telefonon kaptam Ágitól instrukciót, jó volt dumcsizni is, mert igen a béka alatt voltam éppen. Viszont már kiszabva várja a neszi, hogy holnap megvarrjam.
Ma szombaton még elugrottunk Apuékhoz is, bepótolni a köszöntését. Sikerült örömet szerezni neki,mert egy régen vágyott könyvet kapott tőlünk.
Most kukkantottam be milyen jó képeket csináltak a lányok a babás topik találkáról. Jó lett volna ott lenni, de most sajna nem tudtam elmenni. Még így is jó volt látni a vidám arcokat és a csemetéket akik nagyot nőttek megint.