Az elmúlt hét örömei

Először azzal kezdeném, hogy voltunk Csongrádon a férjem nagynénjénél egy gondozó otthonban. Nagyon kellemes környezetben találtuk, ahol nővérek együtt örülnek az ő lábadozásának. Tavaly került be Szentesen ápolási osztályra, és nem találok rá jobb szót a körülmények ott (és itt a tárgyiról írok elsősorban) gyalázatosak voltak. Mozgássérült szegény és ágynak esett nem tudott járni sem. A dologban az a legszörnyűbb, hogy a fia is az aki egyedül él. Tehát ő sem tud segíteni az édesanyjának, mi meg 300 km-re élünk tőlük. Végül is sikerült ide bekerülnie, ami szerintem a legjobb döntés volt. A legnagyobb örömünk az volt, hogy 1 év után kikerült az ágyból próbál járókerettel járni és addig is megtanult kerekesszékkel közelekedni! Szóval soha nem szabad feladni! Neki is szép születésnapot szereztünk 77 éves volt, de mi is nagyon boldogok voltunk a férjemmel, hogy így látjuk őt. Humora a régi volt "Két hetes lettem gyerekeim" mondogatta.Ez volt a legpozitívabb az elmúlt napokban.

Útközben Székesfehérváron megpróbáltam megkeresni a Tűpárna üzletét. Mammkánál és Szömörcénél olvastam róluk.Szerencsére Bogi édesanyja a közelben dolgozik és hozzá irányítottak. Tőle megtudtam, hogy neten tudok rendelni. Nagyon helyes kis gombokat és utólag még egy kis karácsonyi anyag csomagot is rendeltem tőlük. Nézzetek be hozzájuk! Most már csak idő kell a varráshoz!

Megvarrtam Borcsamama táskáját mégegyszer, mert én mutattam a lányoknak a csoportban. Könnyebb volt így magyarázni nekik, mert vizuálisan is látták. Őszies hangulatú lett, és nem is gondoltam, hogy ilyen jól sikerül ebből az anyagból.

Most szerdán Katival ketten mutattuk meg a jászberényi csoportban tanult babákat és a virágot.

Az enyém a levendula manó és a virág volt. Egyszerű helyes kis minták gyors ajándék kisérőnek remek mindkettő.

Kati által prezentált figurás zsákom még varrás alatt van.

Most pedig itt volt a hosszú hétvége. Szombaton mentem meglátogatni az én Drága Nagymamámat (képzeljétek 92 éves, így hát én is hosszabb távra tervezek, mert nagyon hasonlítunk).Annyira örült nekünk, ezek a találkozások nagyon sokat jelentenek nekem.

Ja és mutatom a kályhánk képét, mert már fűtünk. Amennyi mérgem volt a mesterrel, most annyi örömünk van benne, és a gázóránk sem pörög ezerrel.

Ez a bejegyzésem, már le volt mentve piszkozatba és elfelejtettem közzé tenni. Kiváncsi vagyok milyen dátummal fogja megjeleníteni. (Ma október 26.-a van.)

Kipécéztek engem is

Szabályok:
1. linkeld be a blogodba azt aki kipécézett
2. ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi
3. pécézz ki 7 embert, nevezd meg őket és linkeld be a blogodba
4. egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban, hogy ki lettek pécézve.

Kastan és Trudi volt ebben a játékban kiváncsi rám.

1. Nagyon szeretem a családomat, és nehezen tűröm még az ő sikertelenségüket is.
Sokszor veszem magamra az ő problémájukat is. Sokat lelkizek emiatt.

2. Amióta "foltozok" sokkal kiegyensúlyozottab lettem.
(kedves barátnőm idézete "olcsóbb mint a pszichológus".

3. Még 23 éves koromban is nőttem.

4. 40 éves koromban tanultam meg, hogy szabad és néha kell nemet is mondani.

5. Szeretem a kertemet, és a növényeimet, benne a két önfejű kutyámmal. (másik terápiás foglalatosságom)

6. Sajnálom, hogy nem foglalkoztam többet a nyelvekkel. Igaz erre is van még időm.

7. Amerre jár a szűkebb családunkból valaki, onnan csengettyűt hozunk magunkkal. 21 darabos gyűjteménnyel rendelkezem már, igaz ezt már elárultam nem is olyan régen Mammkának. Azonban gyűjtőszenvedélyem másban is kiélem, mert nehezen válok meg a tárgyaimtól, ez lehet színházjegy vagy csorba tányér is.

Hát akkor az én kipécézettjeim a következők:
Noémi
Pamina
Nana
Ibcsy
Cicvarek
Méhike
Évi

Egy kis különlegesség

Hát igen az emberek utaznak, világot látnak és szűkebb környezetüket sokan lehet hogy nem is ismerik. Különleges és egyedül álló dolgokat itthon is találhatunk. Ilyen például az egyik, Herenden a katolikus templom (Szent Euszták) .

Az épület barokk stílusú, egyszerű. Azonban belülről a világon egyedülálló , felbecsülhetetlen értékű porcelánablakot csodálhatjuk meg. Kettőt készített anno a Porcelángyár, de a II.világháborúban a templom ablaka megsérült. A megmaradt ablakot építették be, amit addig kiállításokon mutatott be a Porcelángyár. És mi itt a XXI. század elején is tátott szájjal bámulhatjuk, hogy a porcelán vastagságával hogyan is alkották meg a kontúrokat, a fényt és árnyékot. Szent Erzsébetet ábrázolja az ablak.
Az ablakmérete nem kicsi, tényleg egy kuriózum.
Csodálatos élmény, és ha erre jártok és be tudtok jelentkezni, akkor nézzétek meg!.

Határtalanul

Tegnap eljutottam a Határtalanul kiállításra a Várba. Hát én a címéhez méltóan határtalanul jól éreztem magam.
Reggel korán ébredtem, mert egy közösvarrára indulásom kicsit balhésra sikeredett. Most 4 órakor már fennt voltam így aztán tényleg nem aludtam el. Kivételesen én főztem a kávét, így kárpótoltam Imrusomnak a korai kelést, és azt , hogy kivisz az állomásra. Icu is el tudott jönni, félt ugyanis, hogy elkapta a kisunokájától a vírust. Szerencsére nem!! Az állomáson találkoztunk.
Szerintem a vasutast mi ébresztettük, amikor bekopogtunk jegyet venni.
A városlődi lányok már foglaltak nekünk helyet. Márkón felszállt a csapat másik fele, míg Veszprémben Éváék is csatlakoztak hozzánk.. Teljes lett a csapat. Természetesen a táskáink megszemlélésével kezdődött a jó kis duma parti. Előkerültek a neszeszerek, a varrós alkalmatosságok is. "Ki hogyan varrja , hol tanulta" stb.
Aztán előkerültek a varrások is. Többen a szalaghímzéssel próbálkoztak, én a molámat varrtam tovább. Annyira belemelegedtünk a beszélgetésbe ( ehhez persze az is hozzájárult, hogy ezerrel fütöttek a vonaton), hogy nagyon gyorsnak tűnt ahogy felértünk Pestre. Hát a kijáratnál amikor kérték a jegyem kicsit bepánikoltam mert hirtelen nem tudtam hova is tettem,de minden oké volt türelmesen megvárták míg előhalásztam.
Szép kellemes időben sétáltunk fel a Várba, az idősebbekre tekintettel a Bécsi kapun át.
Kicsit pihiztünk a Halászbástyánál, ettünk egy kis reggelit és bementünk a kiállításra.
Engem lenyűgözött a hely is, először voltam itt. Számomra a kiállított darabok egytől egyig nagyon tetszettek. A kékfestős kiállított quiltekbe beleszerettem. Annyira örülök, hogy csináltam részlet fotókat is, mert így újranézve ismét lenyügözve bámulok. Nem tudom mekkora szokott lenni, de én elégedett voltam. Sok fajta technikát láttam egy-egy kategóriában. Mennyi, mennyi lehetőség van egy címhez elkészített művekben. Gratulálok mindenkinek!
Az emeleten sok ismerőssel találkoztam ill. bemutattak olyan topikos lányoknak akikhez még nem társult arc. Juhizzsal hosszasan elemeztük Méhike hátizsákját, közben jókat nevettünk. (nagyon szuper lett a kis pókocskával!) Megismerhettem Maplét, Zsuzsucit, Cicvareket és Bvédőnőt is! Évivel és Elizanikóval nagy örömködésben üdvözöltük egymást. Borcsával is sikerült 3 percet beszélnem.Azt viszont nagyon sajnálom, hogy most nem volt időm kimenni a topikos talira,és csak futólag találkoztam mindenkivel. Az aggódó szavak, "Hogy miért nem írtál, csak nincs baj ?"nagyon jól estek, köszönöm. Ezek ilyenkor megerősítenek, hogy figyeltetek rám, és talán hiányoztam.
Egyet viszont én is nagyon sajnálok, hogy a Kultúraquiltek ott kerültek kiállításra.Kifele menet vettem észre, szerencsére! Ismét végig vizslattam most így együtt őket. Volt olyan amit már láttam , de így együtt még nem. Gratulálok minden részvevőnek!
Aztán már tényleg mennünk kellett a vonathoz. Séta vissza a Délibe. Hát én hazafele az élményekkel gazdagabban határtalanul fel voltam dobva.
Évával beszélgettünk hazáig, és nagyon gyorsan Veszprémbe értünk. A vonaton még kicsit bénáztam, mert a önmagától záródó ajtón erőszakot akartam tenni és becsukni. Ehhez még segítséget is kértem egy fiatal srác személyében, aki felvilágosított a technika fejlődéséről. A leszállásnál már félve szemléltem az ajtót, de jött a segítség a " zöld gombbal sikerülni fog". Annyira vihogtunk, mint amikor a 14 éves lányom szokott a barátnőjével.
Délután még a képtáramba is feltöltöttem a képeket. Sajnos nem sikerül mindegyik!
Hát nekem ilyen határtalanul jóra sikeredett a szombat. Üdv mindenkinek!

A vakáció, már régen véget ért

Hát igen a vakáció tényleg régen véget ért, de egy felejthetetlen hetet töltöttünk Egerben. A hotelunk szuper volt, a fürdő klasz volt. A város még mindig gyönyörű. (Egyik nagy kedvencem.)
A kirándulásaink amit a környékre tettünk nagyon jól sikerültek, főleg Az Istállós-kőnél levő ősember barlangnál tett túra.Erdei kisvasuttal utaztunk, majd az állomásról elindultunk. Persze, hogy a hotelben hagytam a túracipőmet.

Strapabíró lapos szandálban, de néha a reményt is feladtam, hogy a barlanghoz
elérek. A gyerekeim vihogva a legmeredekebb úton mentek, én mintha csak őket keresném meg-megállva loptam kis időt pihenni.Tisztelet az ősöknek akik nap, mint nap megtették vadászat és gyüjtögetés után ezt az utat. De sikerült!Kellemes séta lefelé és persze, hogy megtömtük a hasunkat pisztránggal. A képen még vidáman fickándoznak, Pali bácsi sütödéjében igen finoman megsütve már nem csak a látványban hanem az izekben is gyönyörködhettünk.

Hazafelé még a Kékesre is felmásztunk. Szóval klasz volt.

Közben elkezdődött a suli.Természetesen ez másnál is így van, hogy a szeptember sűrű, de nálunk idén nagyon zsúfoltra sikerült. Orvosi vizsgálatok a gyerekekkel, ahova szeptemberre kaptam időpontokat. Szerencsére sehol semmi gond nincs. Julimnak kell úszni járni, amit örömmel vett.
Közben kályhát raktak nálunk, csodaszép és ha a reményeinket is beváltja még nagyobb öröm. Képet teszek fel róla, amikor ég benne a tűz. Egyetlen szépséghibája volt csak a szakember, aki olyan hisztis volt férfi létére, hogy még most sem tértem magamhoz a viselkedésén.
A csoportban is újra találkoztunk, aminek nagyon örültem, mert így rendszeresebben fogok varrni.
Julim takarójának blokkjainak a száma is lassan, de növekszik.
Az apróságokat azonban varrtam. Teknős tűpárnát, almákat, epreket, szivecskéket, házikó-kulcstartót. Megvarrtam a Jászberényben tanult levendula-manót, és a virágot is elkészítettem. Tényleg augusztusban Jászberényben is voltam! (erről írok legközelebb.)
Most már rendszeresebben tudok írni, összeállt a hetirendünk is. Julim nyolcadikos és a továbbtanulásnál igyekszem kivenni a részem és segíteni neki a felkészülésben.Természetesen előkészítőre is jár, így nekem márcsak a gyakorlás és csak a finomítás marad. A nagy munkát Ő végzi, remélem a kitartása meghozza az eredményt.

Vakáció!!!!

Sok minden történt velem az utóbbi 2 hétben.
Elkezdtem Julcsim takaróját, voltam Jászberényben és láthattam Berényfolt és a Jász Színfolt csoportok kiállítását, és találkoztam Évivel ( Évi36) is. Bár vele nem tudtunk igazán kimerítően dumálni.A múzeumi látogatásunk igazán klasz volt, részletes és nagyon klasz tárlat vezetés alatt nagyon sok mindent megtudtam Jászberényről, a Jászságról. Sok új dolgot is mondtak nekem. Képeket később töltöm fel a képtáramba. gyönyörűségeket láttam, sok jó ötlettel gazdagodtam ismét!
Édesanyámat megköszöntöttük a születésnapján.Az ajándékunknak nagyon örült. A párna fő helyre került, nagyon tetszett neki. Közben sopánkodott, "hogy én egy egyszerű kis párnát szerettem volna csak" , az utazási katalógusokat amíg nyaralunk lapozgathatja és kiválaszthatja hova is szeretne utazni.Ugyanis ez volt a párna kisérőajándéka.A tortára Imrusom fordítva tette rá a számgyertyát is,és mint 07-es szupernagyiként köszöntötte Anyut. Ezen persze jót nevettünk. Juli gyöngyfát készített neki, és egy képet festett, míg Gáborom az István, a királyra vett neki jegyet. Ő a szép köszöntést egy finom ebéddel köszönte meg, amit a bándi Kakukk vendéglőben ettünk. Ha erre jártok menjetek be, mert igen finom és hatalmas adagokkal lakattak benünket jól.
Vasárnap este István, a királyt is láttuk még Herenden. Nagyon klasz előadás volt.
Nagyon szép volt ez a vasárnap!
Mindenről írok még csak csomagolnom kell mert holnap indulás egyik kedvenc városomba Egerbe!
ITT VAN VÉGRE A NYARALÁS!

Exi is meglepett.

Még szinte el sem küldtem az előző megjegyzésemet, már várt egy újabb kedves meglepetés.
Exitől kaptam akit van szerencsém (igaz csak egyszer találkoztunk) ismerni. Ráadásul a Tőle jött dícséret nagy megtiszteltetés számomra. Köszönöm!
Na most aztán tényleg feladtátok nekem a leckét.
Az előbb már jelöltem két közös blogot amiben akik részt vesznek nekem egyformán kedvesek, és mindenki megérdemli.Így most nem szeretnék jelölni tovább.
Nagyon köszönöm mégegyszer!

Brillante Award,Noémi meglepetése

Tegnap este Noémi küldött egy kedves hozzászólást, hogy nézzek be hozzá.
Ezt mindennap megteszem mégis izgalommal kukkantottam át hozzá. Köszönöm, de kiérdemeltem ezt is? Kicsit meg is ijedtem, mert most a mérce is magasabbra lett állítva nálam, próbálok megfelelni az elismeréseiteknek. Köszönöm!


A szabályok értelmében:
1. A díj képét ki kell tennem a blogomban.
2. Ideírom a linkjét a személynek, akitől kaptam.
3. Jelölök 7 további blogot.
4. Idelinkelem a jelöltjeimet.
5. Üzenetet hagyok a jelöltjeim blogjában.

A jelöltjeim:
Juhizs, Elizaniko, Kicsikató, Ibcsy, Pamina, és remélem megbocsájtjátok, de nem egy személyes blogról van szó, hanem kettő közösről ez pedig:
Kultúraquiltek és a
Közösen főzünk, ezekből én sokat tanulok, ötletelek.

Dália-mintás párna

Édesanyám 70 éves lesz most augusztusban.
Már többször utalt rá finoman, hogy egy szép párnának nagyon örülne. Hát legyen, teljesüljön amit szeretne.

A csoportban még tavasszal elkezdtük a dália-mintát tanulni. Mivel előre megbeszéljük mit is fogunk varrni, így amikor Tatabányán voltunk a közösvarráson akkor vettem hozzá ott anyagot. Ezeket a gyönyörűségeket sikerült választanom a párnához, amit a tatabányai lányok festettek.Ki gondolta, hogy a nyáron én is próbálkozom, majd anyagfestéssel.

El is kezdtem , aztán valamiért félretettem. A rozsdabarna anyag miatt akadtam meg,mert azzal kicsit zsonglőrködnöm kellett. A hátát már színben passzoló vászonból fejeztem be.

Mivel még két hét ugyan van a nagy napig, de nálunk is mindig történik valami, ezért időben befejeztem. Jó volt varrni, kedvelem ennek a mintának a technikáját. A
képtáramba ide kattints ( tutorial) feltettem néhány részlet fotót, próbáljátok ki, mert szerintem viszonylag gyors és látványos minta lesz belőle.

Szömörce is megtisztelt, dupláztam!

Tegnap Szömörcétől is kaptam egy sejtelmes üzenetet.
Meg is néztem a blogját ahol ő is méltónak talált a Kreatív blogger díjra.

Reagálni nem tudtam mert a netünk valamiért kínlódott.

Nagyon jól esett, mert azt hiszem ez is egyfajta összetartozást bizonyít mindannyiunk számára, ill. megerősít (engem legalábbis), jó az amit csinálunk.

Köszönöm nagyon!

A szabályok értelmében a következő a teendőm:
1. Kiteszem a logot a blogomra.
2. Kiírom annak a személynek a nevét és blogját, akitől kaptam.
3. Jelölök 5 blogot.
4. Jelölök 5 blogolót, linkelem.
5. Üzenetet hagyok a jelöléseikről a blogjukban.

Die Regeln für den Award sehen so aus:1. Der Gewinner darf das Logo auf seinen Blog stellen2. Verlinke die Person, die dir den Award verliehen hat3. Nominiere mindestens 5 Blogs4. Stelle die Links zu diesen Blogs ein5. Hinterlasse den Nominierten Nachrichten auf deren Blogs

Melcsilla, Ibcsy Quiltgirlie Elizanikó ,

és mindenkit aki valamit készít saját vagy mások örömére.

Kreatív blogger

Enigmától kaptam üzenetet, hogy kukkantsak át a blogjába.

Nem kis meglepetés ért, hiszen nem számítottam rá amit ott találtam. Engem is méltónak gondolt a Kreatív blogger díjra.
Első reakcióm nekem is érdekes volt, mert elérzékenyültem. A másodikban még jobban elérzékenyültem. Annyir jó érzés kerített hatalmába, hogy nem is találok rá szavakat. Tudjátok most kezdem megérteni, amikor az ember dadog, ha kap egy nem várt ajándékot.

Köszönöm mégegyszer Enigma.

A szabályok értelmében a következő a teendőm:
1. kiteszem a logót a blogomra.
2. Kiírom annak a személynek a nevét és blogját, akitől kaptam.

3. Jelölök 5 blogot.

4. Jelölök 5 blogolót, linkelem.

5. Üzenetet hagyok a jelöléseikről a blogjukban.

Az én díjazottaim, szándékosan nem írtam sorszámot, inkább egymás mellé helyezem őket. Hozzájuk mindig bekukkantok mit is csináltak.

Mamis Nana Pamina Trudi Zsuzska

Újabb színek

A hétvégén festettem még három színt. A sötétebb zöldet, a púder rózsaszínt ( nem találtam rá jobb nevet) és a kéket.Így kibővült a repertoár.
Természetesen fellelkesülve az anyagoktól vettem még pár színt hozzá. Egyenlőre ez az egyszerűbb festéstechnika is nagy örömet okozott.
Egyre jobban érlelődik bennem egy festős tanfolyam.

A natúr molinó átalakulása a fazékban

Hát nagyon tetszik az anyagfestés. Ezeket kotyvasztottam. És lesz még, mert vettem még további színeket.


Lesz ennek még folytatása!

Farmer táskám mintája, Kicsikatónak

14x14 cm négyzetek, ez alapján összevarrva. Nagyon egyszerű, gyorsan megvarrható táska. Ajánlom gyors ajándéknak is.

Anyu, neked annyi táskád van már!

Hát, igen erre a kicsit szemrehányó mondtra nem tudtam okosan válaszolni, csak annyit:
"és milyet szeretnél. "
Tényleg igaza van mert varrtam egy futkosós tatyit. Kicsikatónál láttam hasonlót. Marikától kaptam hozzá jó kis instrukciót. Ilyen lett:

Julcsim lerajzolta, elmagyarázta mit is kér. A lényeg, hogy zippzár legyen a záródása. A szín narancssárga legyen. Ezen most könnyen tudtam segíteni, mert éppen a közelmúltban szereztem be ilyen anyagot.A mintát végül is a japán kis szürke táskája alapján szabtam ki. Egyszerű, de praktikus táskát akart, ami nem nagy, és ne legyen hosszú a füle, és olyan virágot varrjak rá, mint a szürkére,ezek voltak a legfontosabb kritériumok.
Ilyen lett:


A táskáról csináltam részfotókat ezeket a képtáramban megnézhetitek.

Szombaton neki álltam életem első festésének. Illetve már régebben próbálkoztam vele, de mivel fogott nagyon nem kaptam kedvet a festéshez. Sokan festenek anyagot és bártoságot kapva, ill. Ági bíztatott, hogy a nyáron próbáljam ki. Hát tegnap eljött az idő. Kaptam MARABU festéket pisztáciazöldet és bordót. Este próbáltam ki a zöldet. Hát ez a festék csúcs, azt hiszem beleszerettem. Az hogy befogta az anyagot egy dolog, de hogy első öblítéskor is csak minimális festék jött ki az anyagból. Örvendeztem, mert kinnt a kertben csináltam nehogy ússzon a lakás a zöldben, de feleslegesen aggódtam. Az anyag mellé bedobtunk egy pólót is. Kicsit bátortalanul kötöztük, nem is gondoltuk végig milyen legyen, de nagyon tetszik a végeredmény a lánykámnak. Segített madzagolni, keverni a festékben az anyagot, szóval igen, igen tüsténkedett körülöttem. A pólója ilyenre sikeredett, mindkettőnk nagy örömére:

Ma, vasárnap neki is láttam a bordónak. Minden úgy ment, mint tegnap. Ma ugyan többet kell öblögetni, de a végén már nem ereszt. Már kinnt lógnak a szárítón. Ma is tettünk bele egy pólót, egy darabka csipkét és madeirát. Majd holnap mutatok ezekről is képet.
A mai napnak viszont nagy tanulsága:
HÚZZÁL GUMIKESZTYŰT, ÉS NEM KELL MINDENKINEK MAJD MEGMAGYARÁZNI, MIT CSINÁLTÁL TEGNAP!

Bakonybéli foltos hétvége

Az elmúlt hétvégét a Foltvirágok csapata együtt töltötte Bakonybélben.



Pénteken délelőtt már izgalommal vártam az indulást. Egyedül utaztam.Viccelődött is velem a család, nehogy megálljak az útszélén és a bakonyi betyárok elraboljanak. Megnyugtattam őket, hogy visszahoznak ne reménykedjenek.

Érkezésem után egy kis zápor próbálta megzavarni a jó hangulatunkat, de nem tudta. Neki is láttunk a szobák elfoglalása után egy kis uzsonnázásnak, majd a varrásnak.Vendégeink is voltak. Pénteken Pápáról látogatott meg bennünket két kedves foltos társunk, illetve Jászberényből is itt volt Erzsi és Móni, akikkel augusztusban ismét találkozunk.

Első nap a japán tetraédert és egy kis neszeszert varrtunk, Klári útmutatásai alapján.

Otthon mindenki igyekezett előkészíteni mindent. Nagyon sokat nevettünk már első este, mindenki felszabadultan, jó kedvűen öltögetett.A tetraédert sikerült befejeznem. Volt is öröm amikor Julcsimnak átadtam.A neszeszeremet én már csak itthon fejeztem be. Köszönet Elizanikónak, az ő időben jött magyarázata szerint varrtam fel a mágneszárat. A lányok is nagyon örültek az újabb hasznosítható ötletnek.Este egy kellemes gyalogtúrával fedeztük fel Bakonybélt. A Szent Mauricius bencés Monostor kertjében gyönyörű levendula és egyéb gyógynövényeket láttunk.

Hogy mikor feküdtünk le nem tudom, de belelógott az éjszakába. Varrogattunk, beszélgettünk, észre sem vettük az idő múlását.

Másnap mindenki korán ébredt. Az eredeti terv szerint 9 órakor kezdünk varrni, de már 8 óra körül kinnt voltunk a szabadban. Zsuzsa irányította szorgos kis ujjainkat, hogy mindenki megvarrhassa bosziját. Azonban mindenkinek annyira kedves arcú lett a babája, hogy tündérekké léptek elő.Mindenkinek nagy örömöt okozott ahogy a kiszabott anyagból testté, majd felöltöztetve már tündérré alakult a babája.

Egy helyes kis tűpárnát is varrtunk aminek külön örölök, hátha így nem a blúzaimba, pólóimba szúrom rögtön a gombostűket, tűket.

A napsütéssel kellett csak megküzdenünk a vastag rönkből készült padokat asztalokat az árnyékosabb helyre tettük arrébb, azonban még így is megkapott bennünket a napocska, de kitörődött ezzel.
Itt van Grün Hilda,(mert ez lett a neve) még félkészen.

Délután volt aki folytatta a babát, de többen Ági által tanított blokkokat varrták. Térbeli virág volt az egyik, a másik pedig egy sok-sok részből álló csillag minta. Hát elbíbelődtünk vele.



Csipegettük a finomabbnál finomabb süteményeket , élveztük a jó időt és kedvenc hobbinknak hódolhattunk. Este is egy sétát tettünk.Szombat este is a jókedvű varrással és az elengedhetetlen jókedvű beszélgetéssel telt.

Vasárnap reggel ismét korán kelt a csapat. A magam részéről kipihenten is bár volt aki az éjjel végighallgatta ahogy a nyest (láttuk délután az udvarban elszaladni) elkaphatott valami kis tyúkocskát, és persze a kutyák ezt ugatva adták hírül egymásnak. Igazi állati ramazuri lehetett. Vuk hangulatból kimaradtam , mivel jó alvókám van.

Reggeli után elindultunk, és még egy nagyot sétáltunk Bakonybélben.

Nagyon jól éreztem magam, a varráson kívül, voltak itt nagy-nagy nevetések, tartalmas beszélgetések, túra, finom ételek, sütemények, madárcsicsergés, napsütés szóval minden ami ahoz kell, hogy például én felhőtlenül kikapcsolódjak.

Ebéd után indultunk haza, még maradtunk volna. Hazafelé már nem voltam egyedül, mert Grün Hilda mellettem ült a kocsiban. Itthon már vártak. Annyira örültek, mintha 1 hétre mentem volna. Természetesen legfőbb kritikusom Julcsi mindent szemügyre vett, és megrendelést adott fel egy narancsos színű neszeszerre. Kérdés sem volt, hogy a tetraéder az övé. Olyan jó látni ahogy örül, annak amit varrtam. Ezt nem kell magyaráznom azt hiszem.

Itt ismerkedhettek Bakonybéllel, hátha kedvet kaptok és ellátogattok ebbe a szép bakonyi faluba.
http://www.bakonybel.hu/falutort.php

Kiállításon voltam Márkón

Szombaton délután Márkón nyílt meg igaz csak egy napra két lelkes kis társaság kiállítása. A márkói Márkófolt és a városlődi Aranygyűszű Foltvarró Csoport kiállítása.

A megnyitó nagyon jó hangulatú volt.

Kedves ismerősök, barátok akik eljöttek boldogan üdvözölték egymást.

A megnyitón a képen középen a jövő foltvarróját is láthatjátok. Gabi a csoport vezetője elmondta nagyon kreatív, ügyes kislány ő, aki táskákat varr most már. A macikat még a csoportba lépése előtt varrogatta a pici lány. Méltán büszkék rá a szülei és a csoport tagjai is.

Migrayné Gabi is befejezte Maryjét, amit a tihanyi hétvégén tanult.

Egy Móra Ferenc idézetet is kiírtak, ami azt hiszem igen szép gondolatokat ébreszt mindannyiunkban, engem nagyon megfogott.

"...aki szeretettel ölt tűjével öltést öltés után szeretete kinccsé válik, tűje arannyá" (Móra Ferenc)

A kiállításon nagyon sok féle munkát láttam. A papírravarrástól a szalaghímzésig.

Emőd beszédben is volt egy mondat, ami kis derültséget okozott, de ma tényleg kezd ez a kézműves technika sokunk hobbijává válni, és a csoportban varrásnak közösség építő ereje van. Megpróbálom pontosan idézni:
"...régen az asszonyok a falvakban tollat jártak fosztani, ma foltot varrnak."

A kiállítás képeit feltöltöttem a képtáramba, itt megtalálhatjátok:
http://picasaweb.google.com/beszand1966/MRkFoltSAVRoslDiAranygySzFoltvarrCsoportKiLlTSa20080607