Párnát kaptam

Ma csengetett a postás nénink és a budaörsi kiállításon vett tombolanyereményem érkezett meg egy párna. Nagyon köszönöm Melinda, hogy elpostáztad! Nagy öröm ért! 

Minden út Ezüstvölgybe visz

Reggel indulás!

                                                                                                                        fotó: pinterest

Készülődés a nagy utazásra az örök farmerrel.

Az úgy volt, hogy elkezdtem keresni mit is csomagolok majd be a bőröndbe. Aztán rájöttem, hogy kellene egy mellény nekem.
Irány a Rőfös, és innen kezdődött az örömvarrás. Igaz előtte még beavattam az anyagot és utána szabtam. Mivel a mintás sztreccs, így  a belsejébe pamutvásznat varrtam. Jobb lett a tartása is ettől.

Egy gomb híján el is készült, de  az is felkerül rá. Elgurult vagy elveszett  a kis disznó, de nem vette el a jó kedvem, mert tulajdonképpen már készen van, hordható. 
Holnap irány újra a Rőfös! 

No és a lényeg, hogy imádom a farmert!  

Kádártán Évi és én

Egy új dolog történt velünk ketten állítottunk ki Kádártán a Faluházban , ez volt a mi első közös kiállításunk. 
 Sokan eljöttek, hogy velünk örüljenek.

Ez a kiállítás a mi barátságunk története is , hiszen sok együtt  varrás eredményei kerültek fel a Kádártai Faluház falaira.

A megnyitó előtt már izgatottan vártuk vendégeinket.

A Ketten című képünk adta az alapot, ha ránézek erre a képre ma is öröm és nagyon sok kellemes perc jut eszembe róla. Ahogy készült , a jászberényi utazásunk, az eszperente szöveg amit Évi szedett versbe. Itt a megnyitón újra olvasva is nagy sikert aratott.

Anett a Faluház vezetője kis ismertetővel konferálta fel Miklós Judit megnyitóját. 

 Judit , együtt és külön-külön  is részletesen elemezte munkáinkat.
Nagyon gondosan készült a megnyitóra már a felrakáskor eljött, hogy benyomásait a beszédében is kifejezze. 

Végül felkért bennünket, hogy az őáltala kedvelt egy-egy munkánkról beszéljünk egy pár mondatban. 
Évinek a Házikós takaróját választotta

Barátnőm mesélt a takaróról, a  sok dilemmáról, hogy hogyan is varrja össze az ajándékba varrt blokkokat. Majd  végül az ötlet, hogy minden ház egy mesterség legyen teljessé tette a takaróját.

 Ja és ebben a takaróban én vagyok a "foltotvarró" . 

Nekem a Kék country-t választotta Judit. 

Elmondása szerint ez már 2009-ben a  csoport kiállításunk óta nagy kedvence. Imrémnek is az egyik favoritja. és nemcsak azért mert az ingei benne vannak. Itt kezdtem el annak idején anyagot festeni. Ennek a faliképnek az alapját jelentő blokkokat Évivel együtt rajzoltuk és a csoportunk is elkészítette különböző összeállításban. Ez volt a 2009.-ben a nagy nyári házi feladat.  Sokáig variáltam milyen színekből is varrjam, míg végül döntöttem, A kék! a nyerő. Ez a szín volt az alapgondolat és az, hogy minden blokkban egy kis piros van. Innen már csak varrni és varrni kellett.

A Veszprém TV is érdekesnek találta kiállításunkat . Remegett a lábunk miközben nyilatkoztunk, mert nem tudtunk jöttükről. Megtisztelő volt, hogy ott voltak.

A felvétel itt megnézhető, a 8:16-tól szól rólunk a híradás. 

Az eszperente mondóka most is nagy sikert aratott. Évi lepett meg vele annak idején és együtt olvastuk fel a 2009-es kiállítás megnyitón is. 

Most is így történt. A szöveg , amely a kerek faliképünk elkészüléséről szól:

 Andi:   - Gyere, Te kedves el Herendre e tettre: legyen egyengetve egybe egy remek e nemes versenyre! 

 Éva:    - Ej, egyebet ne tegyek? 

 Andi:   - De: eszedet egyre tekergesd, egyben tervezgess! 

Éva:    Erre elteltek ezer meg ezer percek, sercegett eme elme. 

            Elcsettegtem Herendre, repesve, repdesve ezer tervvel.

- Ezeket edzette eszem, lelkem, ecsetem! 

Andi:   - Ezt…? Ezt…? Ezt…?! Ezt nevezem! Ez legyen e remek feledhetetlen veleje! 

           Gyere, kezd el velem!

Éva:    S vettek rendbe egyre s egyre elemeket erre, s erre; ezek elegyedve, egyengetve, egybe szerkesztgetve, kezeket egyszerre emelgetve: ez lett e remek veleje. Ezt elemezgesse szemed, kedves sereg!

- De lehet-e ezt egyre erre tekergetni eme elemekkel? Ej, elment az eszem, ebbe belekezdtem!

Andi:   - Nem, nem, nem lehet emerre, de ne legyen kedved szegett, Te szente lelkem! Mert kerevetre heveredve eszembe esett: legyen e remek erre-erre, fel s le: kerek!

Éva:    - Kerek…? Egyenes egyedek elegye kerek…???

Andi:   - Kerek! Gyere! Erre emeld szemed: kezemben eme eleve elengedhetetlen elem, mellyel egyszerre lesz eme remek kerek!

Éva:    - Ej, egyelek meg: ez kerek!

Andi:   - S ennek teteje: erre repkedjen eme ezer nemes lepke!

Éva:    - Legyen! Legyen!

Andi:   S legyeskedett lepke erre, erre, s emerre, ezzel lett kerek e remek. Egyet kellette efelett elegyengetni, de nem kellet ezer meg ezer perc erre, egyre kerekedett neve e remeknek: „KETTEN”!! (a nevet együtt mondjuk)

és néhány kép a megnyitóról:

 Elmentek a vendégek. Örömmel nézegettük a megnyitóra kapott ajándékokat Mártitól a gyűszűt, Anettől a bögrét és a szép sárga rózsát Rosszkától. 

és Katinkkal  is készült egy fotó. 

Csoda szép esténk volt! Köszönjük mindenkinek aki velünk volt! 

Mi

A tegnap este mindkettőnknek Évivel felejthetetlen emlék. Köszönjük, hogy eljöttetek!

 Most csak egy kép rólunk , bejegyzés lesz később.

Elkészültünk

Izgalmas estén vagyunk túl, felraktuk a kiállítást.
Nagyon sok szeretettel várunk mindenkit  Évivel! 

Sürgés- forgás és közben egy táska is elkészült

Mikor megtudtam, hogy idén egyik vágyam teljesülni fog, akkor már elhatároztam, hogy egy kis válltáskát varrok magamnak az útra. Aztán ez a nagy lelkesedésem nem folytatódott egészen addig, amíg megláttam Edit néni vállán ezt a fazont, és már azt is tudom, hogy  Pethes Bori készítette az alapszabásmintát.  Azonnal beugrott az 1000+1 éve varrt, de méretben nem lett jó nagymama virágos kertje , ami ott lógott a varrószobámban.  (kézzel, papírsablonra varrt, ahogy a nagy könyvben meg van írva) ) Végre megtalálja ez is  a helyét. Mintát levettem, a plusz anyagok is  már itthon vártak.

 Hát ilyen lett az én kis táskám, nagyon jó mert több rekeszes, zippel záródik, na és picike, de iratok és pénztárca pont elfér benne. nem is lesz szükségem másra. :)))

Vasárnap mi is ott voltunk az OFF-on

Hármasban indultunk el vasárnap a 2016. Országos Foltvarró Fesztivál-ra , rövidítve  OFF-ra.

Vártuk nagyon a napot, mert a kiállítás idén

új helyszínen volt Budaörsön. Remek választás volt! 

                                                                                                                                                                                         (fotó:pinterest)

Reggel amikor elindultunk, kérdezte Kati, hogy  milyen képeket láttam a FB-on. Meséltem neki, hogy nehezen, de kibírtam, hogy ne nézzem végig a sok fotót, amit már feltöltöttek a lányok. Érdemes volt most is elmenni, mert a képek sem a méreteket, sem a színeket nem úgy adják vissza. 

Már a belépésnél ismerős arcok üdvözöltek bennünket.  

Az aulába beljebb lépve,

csodálatos a pályázatra érkezett quiltek  vártak  ránk.  

 Gratulálok itt is minden díjazottnak és  résztvevőnek! 

Képeket már többet láthattatok, de  belinkelem Éva képtárát (katt a linkre), amelyben remek fotók mutatják milyen szép is volt a 2016-os kiállítás . Ica FB-on tett közkinccsé sok-sok képet.

Kacsuk Évi ahogy meglátott minket azonnal invitált bennünket az éppen kezdődő a Most mutasd meg! programra. Kedvelem ezeket a kis bemutatókat, mert megismerek foltvarrókat és a szóban elmondott érdekességek, amik a munkájukhoz fűződnek igen tanulságosak néha, nem beszélve róla , hogy sokszor szórakoztatóak is. Nagy örömmel mutattuk meg elkészített dolgainkat mindannyian. Egy kedves kis kitűzővel jutalmazta a Céh szereplésünket. :))) Viszem magammal Ezüstvölgybe az tuti! 

Kati volt az első bátor jelentkező! A Foltvirágok hétvégén varrt táskáját és egy táskarendezőt mutatott meg. 

Sorra kerültem én is. Vicces volt ahogy a kéder, mint szó nem jutott eszembe. Lámpalázas rövidzárlat! :)))) Viszont most is nagyon jó volt a bábolnai tábor emlékeit újra felidéznem. 

Ott készítettem őket , erről írtam már a nyáron. :)

 Emese és  barátnője Daniela. Emese fordította a bemutatót nekünk. Szlovákiából érkeztek , hogy megnézzék a kiállítást.  Daniela  egy táskát és egy nagyon praktikus  pénztárcát is mutatott nekünk.

"és még mindig van egy apróság nálam. " és egy hímzett neszeszert is elővarázsolt a táskából.

Kedvencem most ez a falikép volt. Nálam győztes! Székács Judit varrta a "Varrd újra!" pályázatra.

 A történet amit hallhattunk nagyon tetszett. Egy blúz ujját kellett levágnia Juditnak innen indult a kép. Ezeket a húzott ujjakat virágbimbóként álmodta újra. A textilkutató intézetben , közismertebb nevén a turkálóban még sok gyűjtögetés várt rá és a  talált blézer részei is új életre keltek. pl. A hajtóka vagy fazonrész ill. a zsebfedők  levélként találták meg új helyüket! és még sorolhatnám a kis részleteket, amikre most fény derült! 

Köszi Judit, hogy elhoztad és megismerhettem a történetét.  Gratulálok, nekem nagyon tetszett a faliképed amit varrtál! A kiírt pályázati címnek és annak gondolatának  nagyon találóan és szellemesen megfelelt a munkád. Gratulálok!

Emese is felment a színpadra, ő is a bábolnai emlékét mutatta meg. A táska Amy Butler mintája alapján készült, az anyag is érdekes ,  Susanne Győrffy tervezte. 

Zsuzsi is megmutatta az elkészült táskáját. 

Ő idén kezdett februárban varrni. Akkor  alaptanfolyamot végzett  és nulla varrógépes tudással indult. Most augusztusban egy ilyen szép táskát mutatott nekünk.  Csak így tovább, aki ilyen ügyes annak nem szabad abbahagyni a varrást!!! 

és végül ezt a nagyon igényes táskát is megnézhettük

Bocsánat nem mindenkit ismerek, de  szívesen odaírom a neveket, ha írtok nekem.

Az izraeli csoport munkái fantasztikusak voltak. Tetszett, ahogy a teremtés hét napja  megelevenedett a quilteken. 

Kedvencem is volt:

Wogier Gisha a teremtés harmadik napját így képzelte textilbe:

"Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre."

A miniquilteket órákig tudnám nézegetni. Imádom a kis részleteket, aprólékos munkákat nézegetni. A kép bizonyítja, hogy mások is szívesen nézték, fényképezték. Volt olyan kis quilt aminél próbáltuk megfejteni, mit varrt vagy festett előbb.

Ezt a két faliképet már többször is láthattam már, de mindig rácsodálkozok milyen szép is.  

Végre a férjem is láthatta élőben a Kályhát!

 Dolányi Anna fogta össze a munkát és erdélyi kályhacsempék motívumait varrták meg boutis technikával. Fantasztikus, gyönyörű és még sorolhatnám a dicsérő jelzőket. Mindig találok rajta újabb apró, de szemet gyönyörködtető részletet. 

Szomor Ági kiállításának nagyon örültem. Már láttam a munkáit egyenként többször is  azonban így egyben egy csokorban igazán nagy élményt jelentett nekem. 

Természetesen a vásár sem maradt ki. 

Sőt a vásárfia mellett kaptam ajándékokat is a barátnőimtől. 

Köszönöm Edit néni, Anna néni, drága lelki társam Körmi, Andi és  Erika nem utolsósorban Kati!!! 

Az új helyszín nekünk nagyon tetszett, remekül éreztük magunkat!  Jó volt találkozni mindenkivel, Margó, Komórka, Magdi, Nagyildi, Eszti és Magdi no és Katarzina! annyira örültem neked. 

Nem is tudok mindenkit megemlíteni. 

Móka Mikit idézve "valahány név a naptárban!" 

Szóval ahogy írtam  MINDENKIT nagyon jó volt látni!!!!!